A kékfrankos jelenség

Szerző: | 2023. július 19. | Fókusz, Pannon, Villányi borvidék | Címkék:

Évtizedeken keresztül azt tanultuk és terjesztettük, hogy hazánkban a legnagyobb szőlőterülete az olaszrizlingnek van, második a kékfrankos. Ma már a kékfrankosnak van a legnagyobb termőterülete (7218 ha), a divatos (Irsai Olivér, cserszegi fűszeres) és a kunsági bőtermő (bianca, aletta) szőlők térnyerése miatt az olaszrizling 3233 hektárra zsugorodott. Ma az összes hazai szőlőterület 12%-a kékfrankos. A HNT adatai szerint Magyarországon 181 (122 fehér, 59 kék) féle szőlőből készül bor, ezen a rendkívül sokszínű piacon a kékfrankos kimagaslóan magas reprezentációt mutat a maga 12 százalékával.

A kékszőlők összterülete 18 132 ha, ennek 40%-án kékfrankos terem. Jellemző a fajta népszerűségére, hogy a kékszőlő erősorrend e mutatóban így néz ki: cabernet sauvignon 12%, merlot 12%, cabernet fanc 8%, zweigelt 7%, pinot noir 6%, syrah 6%, kékoportó 4%, blauburger 2%, kadarka 1%, nero 1%, egyéb 1%. A bordeaux-i fajták együtt sem érik el a kékfrankos területét. Az öt francia világfajta együtt érik el a 40%-ot.

Nincs egyetlen olyan fajta sem fehérben, sem vörösben, amelyik ennyiféleképpen jelenik meg a piacon. Fajtaborként legalább három minőségi szinten van jelen: ivóbor, prémium és super prémium minőség. A világ élvonalába tartozó hazai rozék négyötöd részben kékfrankosból készülnek. A fajta fő alkotóeleme (40, illetve 50% kötelező részvétellel) a két bikavérnek. Számos nagy presztízsű egyéb cuvée meghatározó része.

Ellentmondás van abban, hogy mennyire számít a borász szakma a kékfrankos rendkívüli tulajdonságaira, és abban, ahogy a kommunikációban szerepet kap – szemben néhány világfajtával. Mivel Közép-Európában Magyarországon terem a legtöbb kékfrankos (Ausztriában fele ekkora a fajta termőterülete; az összes érintett ország kékfrankos ültetvényei együtt nem érik el a magyar területek mértékét), a fajtát hunkaricumként illene kezelni.

A borászok, mint látható, erősen bíznak a fajtában, a fogyasztók és a kereskedők viszont alig. Így aztán ritka az olyan elkötelezett borász, aki nagy mennyiségben készít kékfrankos fajtabort, hiszen igen nehéz az értékesítés.

Érdemes volna megkérdezni a borivó publikumot, vajon miért ilyen tartózkodó a kékfrankos fajtabor iránt: mert nem is ismeri igazán, vagy mert nincs módja találkozni vele. Mindenesetre tény, az éttermek borlapján alig találni kékfrankos fajtabort, és az élelmiszerláncok is kerülik a fajtát.

Ez egy igazán magyaros önellentmondás.

<a href="https://elitbor.hu/szerzo/nqv-admin/" target="_self">Elitbor</a>

Elitbor

(bemutatkozó szöveg feltöltés alatt)

Legfrisebb bejegyzések

Ópusztaszer hazavár
Patikák és patikusok
Mi, svábok