Ebner Pincészet

Andreas Ebnernek köszönhető, hogy közel két évtizede felkerült a térképre Mozsgó,
ami ugyan a Pécsi borvidék része, de amíg nem rendezkedett itt be egy perspektivikus
borász, bizony nem vett róla tudomást a borfogyasztó közeg. A dél-tiroli származású borász
vörös haja és külseje alapján tipikus német ember benyomását kelti, ehhez a megjelenéshez
azonban igazi olasz mentalitás párosul.
Andreas Ebner borral kapcsolatos gépeket, berendezéseket értékesített
Magyarországon, s mivel Villányban egészen sok borászat van viszonylag kis területen, itt
fogott munkába. Persze a német nyelvismeret sem volt hátrány. Aztán ez a kedves,
mindenkivel minden körülmények között barátságos ember beleszeretett a tájba. Azt két
pohár bor után tudta, hogy tisztes hagyománya és kultúrája van itt a szőlőművelésnek, így
csak az volt a kérdés, hol vásárol magának birtokot.
„Villányban minden négyzetméter elkelt, mint odahaza. Megvizsgáltam a
lehetőségeket és Mozsgón olyan talajra találtam, ami nekem épp megfelelt. Nem túl gazdag,
de nem is túl sovány agyagos talaj. Már csak azon kellett gondolkodnom, milyen
oltványalapot szerezzek be. Egyébként szerintem a minőség szempontjából a helynek nincs is
olyan óriási jelentősége, mint mondják. A jó talaj persze alapfeltétel, de valójában minden az
emberen múlik. A talaj és a napsütés vagy a mikroklíma pusztán lehetőség, kérdés, hogy
tudunk-e élni vele?” – mond egy okosat azoknak, akik nem tudnak elvonatkoztatni a
kövességtől. Mindez ráadásul egy olyan borász szájából hangzott el, aki odahaza dolomitos
talajon nevelt szőlőt.
Ebner saját maga telepítette a mozsgói szőlőit. Szép tőle, hogy a közismert világfajták
(pinot noir, cabernet-k, merlot) mellett ültetett olyan „hungarikumokat”, mint a cirfandli és a
kékoportó. Az Ebner-borok mindegyike az elegancia, a kifinomultság, a sok, apró részletből
összeálló szép harmónia megtestesítője.