Miklós Csabi Pincéje

Ha meg kellene nevezni valakit, aki a borászok új generációját képviseli, a borokat kedvelő emberek
jelentős része Miklós Csabi nevét is megemlítené. És nemcsak a borai miatt, hanem amiatt is, ahogy
üzleti és marketing szempontból tekint a borász szakmára. „Szőlész vagyok, nem borász. Szőlészként
diplomáztam, a szakdolgozatomat pedig bormarketingből írtam” – adta meg a választ, amikor arról
érdeklődtem, miből eredeztethető az a modern, vendégközpontú megközelítés, amit képvisel.
„Édesapám tűzoltó, volt egy hobbiszőlője itt, Móron, ő szerettette meg velem a természet
közelségét. Idővel egyértelművé vált, hogy efféle pálya fog vonzani” – indokolta meg, miért fogott
bele a borászkodásba.
A hobbiszőlő idővel gazdasággá terebélyesedett. Ma már 8,2 hektárt művelnek, és kilenc fajtával
dolgoznak. A dűlőszelekcióknak köszönhetően tizenkét fajta boruk van, évi negyvenezer palack bort
készítenek. Van egy borbáruk Móron, ahol évente kétezer vendég fordul meg. Emellett egy
pezsgőterasszal is büszkélkedhetnek a Kőhalmi-dűlőben, a használaton kívüli móri kőbánya lábánál. A
teraszról pazar kilátás nyílik erre a gyönyörű vidékre. „Nagyon büszke vagyok rá, hogy ez így
összeállt” – jegyezte meg.
Persze a borászkodás és a vendéglátás nem egyszemélyes műfaj. Miklós Csabi szerencsésnek vallja
magát, mivel a családja is kiveszi a részét a feladatokból. Édesapja a szőlőben munkálkodik, édesanyja
pedig a borbárban, a vendégek körül. Testvére, Kata a dekorációkért, a csomagolásért felel.
„A mi erősségünk az, hogy tipikus mórias, feszes, gyümölcsös borokat tudunk készíteni. Minden
évben hozni tudjuk a színvonalat.” Ha valaki betér hozzájuk, egy ezerjót, egy rajnai rizlinget és egy
királyleánykát mindenképp érdemes megkóstolnia.
Csabi lelkesedését, energetikus hozzáállását látva úgy tűnhet, a móri borászok élete gondoktól
mentes. Ez persze nem igaz. „Egy megbízható brand felépítése egyáltalán nem könnyű feladat.
Nemcsak Móron, Tokajban vagy Villányban is nehéz. De minél nehezebb egy feladat, annál
kevesebben vágnak bele, és annál kevesebben viszik véghez. A feladat szépsége a nehézségében
rejlik. Formál bennünket, és mi is formáljuk a feladatot. Több mint tíz éve megálmodtunk valamit, és
most is azért dolgozunk. Van ennél szebb feladat?”