Az Esterházy Pezsgőgyár Tata egyedülálló ipari, művészeti és kulturális
látnivalója. Az 1770-es években épült épületegyüttes a tatai Angolpark szélén
található. Fénykorában 1500 négyzetméteres pincerendszerével, 500
négyzetméteres, 6 méter belmagasságú báltermével és 3 szintes, gabonatárolásra
használt grandiózus tetőszerkezetével szerves része volt a tatai Esterházy
uradalomnak.
„Önmagában is lenyűgöző a tatai pincerendszer, amit még budafoki
koromból ismertem, és mód nyílt arra, hogy a nyolc helyrajzi számból, ami az
épület jelenlegi összes részét tartalmazza, egyet meg lehetett vásárolni.
Testvéremmel azt mondtuk, hogy ez nekünk kell. Mindennek már több mint húsz
éve” – meséli Séra Mihály, aki azt is elmondja, hogy valójában a pincébe szerettek
bele, majd évek során fordult a kocka, és kiderült, hogy sokkal izgalmasabb
történet van fölül, így apránként vettek egy-egy helyrajzi számot: telek- és
épületrészt.
A 250 éves épület Fellner Jakab tervei alapján készült, sörfőzés folyt a nagy,
500 négyzetméteres teremben, a délnyugati szárnyban istálló volt, a másik oldali
szárnyban cselédlakásokat építettek. A háromszintes tetőtérben gabonatárolás, a
pincében valószínűleg a sörerjesztés folyt. Fordulat a kiegyezés után jön, mert a
szabad versenyes világban ez már gazdaságtalan, Esterházy Miklós, az akkori gróf
bezárja a sör- és szeszgyárat. Ám 1883-ban megépül a Budapest-Bécs vasútvonal,
ami mind a mai napig ugyanazon a nyomvonalon halad, és a gróf megálmodja a
szomszédban, a Baji út másik oldalán egy óriási lóversenypálya terveit angol
zsokékkal, idomárokkal. Megkéri a bécsi udvart, hogy az építkezés során
Óvárosban, Tóvároskert elnevezéssel külön vasútállomás létesüljön. Ez meg is
történik, és a gróf óriási vendéglőt alakít ki külső kerthelyiséggel, a vasútállomás
felé belovagló dupla hársfasoros alléval és belül nagy vendéglővel.
Esterházy Ferenc, a következő gróf, 1905-ben a pincerendszerben
pezsgőgyárat létesített, ahol egy francia pezsgőmester irányításával, klasszikus
champagne módszerrel készítették a pezsgőt. A vendéglő bezárt az első
világháború végén, ekkor reprezentatív báltermet alakítottak ki az Esterházyak. A
pezsgőgyártásnak vége lett '45-ben, utána államosították, magyarul halálra ítélték
az épületet.
Az ipari műemlék új tulajdonosai a feltámasztást követően igyekeznek
visszacsempészni a pincébe a klasszikus pezsgőgyártást.
Ma elsősorban mint rendezvényhelyszín két ok miatt vált izgalmassá. Az
egyik az Eszterházy Énekegyüttes, melynek kórusvezetője felfedezte a bálterem
páratlan akusztikáját. A másik pedig a Neszmélyi Borút Egyesület, amely
borbemutatók színtereként tekint az emblematikus épületre, ami egyik
reprezentatív eseményüknek, a Tavaszi Kvaterkának is helyet biztosít. Ma bálok,
születésnapok, esküvők, családi és céges összejövetelek népszerű helyszíne.
Az épülethez 1,3 hektár tartozik nagy udvarral, zöldfelülettel, kerttel, sőt szőlővel,
melyek mind-mind alkalmasak arra, hogy az eseményeknek romantikus hátteret
biztosítsanak. Emellett, az ősöknek tisztelegve egy működő mini pezsgőgyárat is
beüzemeltek.
Az épületegyüttes minden részét megnyitották a látogató közönség előtt,
bárki bekopoghat hozzájuk. Másfél órás időtartamú idegenvezetést kapnak a
látogatók, ám ha házigazdánk belemerül az épület 250 éves múltjába, a Fellner
által megálmodott világ építészeti trükkjeibe, akkor ennél többet is tud mesélni .
Az esemény csúcspontja, amikor néhány, még kísérleti stádiumban lévő pezsgőt
megkóstol a vendégsereg,
Nyitvatartás nincsen, hiszen nem múzeum, így bejelentkezés alapján
fogadják a látogatókat, minden csoporttal előzetesen egyeztetnek.
A volt istállóból kialakított rendezvényterem 40 embernek biztosít kényelmes
helyszínt, míg a hajdani bálteremben az eddig megtartott legnagyobb összejövetel
250 fős volt.
