Borszőlő fajták

Borszőlő fajták Magyarországon

A Kárpát-medence teljes területe alkalmas szőlőművelésre. Ez a különleges adottság a szőlészek-borászok kreativitásával, valamint a világhírű szőlőnemesítő hagyományokkal együtt hozta létre a világ leggazdagabb fajtaösszetételét. A történelmi Magyarország területén évezredek óta műveltek szőlőt. Honfoglaló eleink már ismerték a szőlőművelés és a borkészítés fogásait. Szent István korától betelepített nemzetiségek, kolóniák, egyháziak évszázadokon keresztül hoztak be újabb és újabb kultúrákat. Ezek kiegészítették az itthoni fajtákat, majd a nemesítésekkel elkezdődött a hazai- és a világfajták keresztezésének termékeny időszaka.

A filoxéravész idején Montenuovo herceg villányi oltványtelepén Teleki (Taussig) Zsigmond vezetésével kísérletezték ki a szőlőgyökértetű támadásának ellenálló fajtákat, amelyeknek utódaiból zöldellik ma a világ szőlőterületeinek 70 százaléka.

Sokak szerint több mint száz hungarikum szőlőfajta létezik. Az alfajokat tekintve minden bizonnyal nagyon magas szám érhető el. Rövid összeállításomban dr. Hajdú Edit, dr. Török Sándor és a HNT elérhető leírásaira hagyatkozva igyekszem képet adni a gyakoribb hazai fajtákról.

Az ismertetőket kiegészítettem a magam szubjektív ajánlataival, amelyekben az adott szőlőfajtából hosszabb ideje szép borokat készítő mesterekre hívom föl a figyelmet. A nyitó fotóra kattintva megjelennek az itt bemutatott szőlőfajták.

Arany sárfehér

Kizárólag Magyarországon található meg, a Kunsági borvidéken. Különösen Izsák térségében termesztették az ottani nagyüzemi pezsgőgyártás alapanyagaként. Bőtermő, erős, viszont fagyérzékeny. Gyakran hoz másodhajtásokat is. Későn érik, fürtje nagynak mondható.
Magas savtartalma miatt önállóan alig-alig jelentkezik. Varga Árpád a fajta mestere fajtaborként és gyöngyözőborként is (www.gedeonbirtok.hu).

Kéknyelű

Ősi magyar fajta, amit csak Badacsonyban termesztenek. Elnevezése onnan ered, hogy a szőlő levelének fonákja érés közeli állapotban bekékül. A növény nem önbeporzó, így ültetni kell a közelébe egy porzó növényt, többnyire budai zöldet. Néhány éve kezd elterjedni a kéknyelű és a budai zöld keresztezésével előállított rózsakő.
A kéknyelű fürtje laza, ezért nem túl nagy mennyiséget terem.
A friss bor halványzöld, érlelés során is világos marad. Sok közös vonása van a királyleánykával. Élénk savassága révén fiatalon kellemes ivóbor, több éves érlelést követően pedig tekintélyes, komplex, nemes bor válhat belőle ? különösen azért, mert az ásványosság is együtt fejlődik a borral. Kéknyelűt több badacsonyi borászatban is érdemes kóstolni. Szeremley Huba (www.szeremley.hu) fajtabora és házasítása is figyelemre méltó.

Budai zöld

A Kárpát-medencében elterjedt magyar fajta, mely nevét a budai szőlős kertekről kapta. A filoxéravész után a Badacsonyi borvidéken terjedt el, elsősorban, mint a kéknyelű beporzója. Igen bő termésű, fürtjei nagyok és tömöttek, borának savtartalma magas. Illatban, aromában közel van az ezerjóhoz.

Cabernet franc

Franciaországból, a bordeaux-i borvidékről származik. Sauvignon testvérével együtt ma a világ meghatározó kékszőlő fajtája, de a filoxéra előtti időkben is a legelterjedtebb fajták közé tartozott. Középérésű, de magas fagy- és rothadástűrő képessége miatt a szüretelés egy-két héttel elhalasztható, így akár 20-21 cukorfokkal is betakarítható. Ekkor beérett tanninjaival nagy bort adhat. Termőképessége közepes. Fürtjei és bogyói kicsik, de a fürtök tömöttek, bogyóhéja vastag. Kiváló minőségű bor készíthető belőle, aminek színe mélyvörös, íze nagyon markáns, extraktdús, kellemesen fanyar, finom zamattal, sok erdei gyümölccsel, olykor keleti fűszerekkel.Villány és Szekszárd fő fajtája. Legnagyobb mestere Tiffán Ede és Takler Ferenc.

Cabernet sauvignon

Franciaországból származó szőlőfajta. Tőkéje gyenge, merev vesszőzetű, fürtjei kicsik, közepesen tömöttek. Fő szabály szerint október elején érik, de a 2000-től tapasztalható felmelegedés miatt már gyakori a szeptemberi szüret is.
A bora különleges minőségű, cserzőanyagban gazdag. A jó évjáratok elég hosszú idő alatt fejlődnek ki, a Villányi borvidéken legalább 10 év, a Szekszárdi borvidéken 5-6 év ?türelmi idő?, hordós és palackos érlelés kell a csúcsponthoz. Értékét növeli, hogy képes ezután akár egy évtizedig is kiváló formában kényeztetni a fogyasztót.
Magyarországon a legjobb cabernet sauvignonokat Villányban készítik, s itt legalább egy tucatnyi borászatot kellene megemlíteni. A honlapunkon bemutatott top borászatokon kívül megemlítjük a Kovács Zoltánét (www.agancsos.hu). A fajta elterjedtségére jellemző, hogy mindkét bikavér alkotója, s emellett fontos alapanyag a Dél-Balatonon, valamint a Hajós-Bajai borvidéken is. Újabban kiváló rozéborokat is készítenek belőle (Feind, Koch).

Chardonnay

A Franciaországból származó Chardonnay szőlőfajta termésének fürtje kicsi, hengeres vagy vállas, többnyire középtömött, de lehet laza és tömött is. A termés gömbölyű, fehéres zöld bogyói lehetnek kicsik és közepesen nagyok vastag héjjal. A termés íze édes, jellegzetes zamatú. Kedvező időjárási körülmények esetén magas cukorfokkal szüretelhető. Sokarcú fajta: készíthető belőle viszonylag egyszerű ivóbor, nagy beltartalmú gasztronómiai bor, barrique érleléssel tekintélyes különlegesség, de házasításokban is megállja a helyét. Bora általában kemény karakterű, finom zamatú, alkoholban gazdag. Hazánkban a borvidékek többségében elterjedt. Külföldi, főleg francia borértők gyakran hangoztatják, hogy túldimenzionált a fajta hazai jelenléte.

Cirfandli

Mivel későn érik, rothadásra igen hajlamos. Érzékeny szőlőfajta, termeszteni nagyon nehéz, ezért kevesen vergődnek vele. Kis, vékony héjú bogyókat terem. Magyarországon csak Pécs környékén és a Mecsekalján találkozhatunk vele. Eredete nagyon bizonytalan. Magyarországra valószínűleg osztrák közvetítéssel jutott, de több helyen lehet olvasni itáliai, illetve dalmáciai eredetről is. Jó években igen magas szárazanyagtartalmat produkál, íze pedig jellegzetesen fűszeres. Magas cukortartalmat is elérhet, ilyenkor félédes, édes borkülönlegességet is készítenek belőle. A pécsi Somogyi Tibor a legmagasabb szinten mutatja be a fajta sokarcúságát.

Cserszegi fűszeres

A szőlőt Bakonyi Károly állította elő az irsai olivér és a piros tramini keresztezésével.
Bora illatos, fűszeres zamatú és élénk savtartalmú. Tőkéje középerős, fürtjei középnagyok, közepesen tömöttek. Korai érésű szőlő, szeptember végén már lehet szüretelni. Elterjedési helyei a Csongrádi borvidék, a Hajós-Bajai borvidék, a Kunsági borvidék, az Etyek-Budai borvidék, a Balaton-felvidéki borvidék és a Dél-balatoni borvidék. 2011-ben már tizenhetedik alkalommal rendezték meg a fajta országos borversenyét. A nemesítő 2009-ben Frittmann Jánost kinevezte a fajta nagykövetének, azóta Soltvadkert a cserszegi fővárosa. Az országosan ismert mesteremberek mellett a ceglédberceli Klément György (Cegléd, Kékkő u. 61.) készít emlékezetes cserszegit.

Ezerjó

Régi magyar fajta, ami Istennek hála reneszánszát éli. Az ezerjónak Mór a hazája, de Soltvadkert a fővárosa ? és ez fordítva is igaz. Nevezik budai fehérnek, Erdélyben fehér bakatornak is hívják. A fürt közepesen nagy, gúla alakú, tömött, bogyói megnyúltan gömbölyűek, sárgás-zöldek, vékony héjúak, áttetszők és lédúsak. A szőlő íze édes-fanyarkás. Korán érik s egyike a legédesebb és legbőtermőbb magyar szőlőfajtáknak, de fagy- és rothadás érzékeny. Bora markáns, hangsúlyos savakkal. Jó évjáratokban kései szüretelésű, illetve töppedt termésből készített bort is adhat, s mivel aszúsodhat, többeket megihlet a jelenség. Kötelező irodalom: ifj. Kamocsay, Frittmann, Gálné Dignisz Éva, Bozóky (www.bozoky-pinceszet.hu).

Furmint

A legjobban aszúsodó magyar szőlőfajta, amely hegyaljai kulcsszerepe és a magyar klímában nyújtott pazar teljesítménye miatt még akkor is hungarikum, ha eredete nem pontosan meghatározható. Származhat Dél-Olaszországból, Horvátországból vagy Szerbiából, de lehet, hogy épp Magyarország a szülőhazája. Sötétzöld, hólyagos levelek és közepesre növő hengeres, laza fürtök jellemzik. Bogyói sárgászöldek, de mire beérnek, arany színben pompáznak, napos oldaluk rozsdásodó. Elsősorban a Tokaji borvidéken és a piciny Somlói borvidéken termesztik. Száraz fajtaborként Szepsy István kezében mutatja meg hihetetlen gazdagságát.

Hárslevelű

Magyar szőlőfajta, a furmint élettársa. Tőkéje erős növekedésű, vesszői vastagok, világosbarna színűek. Levele csipkés szélű, a furmintéhoz hasonló, de kissé világosabb, fonákja kevésbé gyapjas. Hatalmas, olykor 40 centiméteres fürtjei vannak. Bogyói kicsinyek, gömbölydedek, zöldessárgák, vékonyhéjúak, lédúsak és édesek. Savtartalma viszonylag alacsony. Jól aszúsodik, mégis nagyon ritka az önálló hárslevelű aszú. Bora a hársmézre emlékeztet. Hegyalján kívül Siklós környékén, Somlón és a Mátraalján érzi jól magát. A villányi nagyok közül Polgár Zoltán (Aranyhárs!) és Gere Tamás érti kiválóan a fajtát.

Irsai olivér

A hungarikum szőlőfajta a pozsonyi fehér és a csabagyöngye házasításából született. A fajta fürtje középnagy, vállas, laza. Muskotályos, üde, trópusi virágokkal telített illatú bort ad - szelíd, lágy savakkal. Pannonhalma-Sokoróalján, Balatonboglár környékén, a Mátraaljai és az Ászár-Neszmélyi borvidéken terjedt el, de a Kunságban is jól ismerik. Kiváló művelője a Font Pincészet.

Juhfark

Nem lehet megállapítani pontosan, hogy honnét származik a szőlő, egyesek szerint tipikusan magyar fajta, mások szerint pedig osztrák. Nevét szőlőjének hosszú, hengeres fürtje adja. Késői érésű, október első felében szüretelhető. Fürtje kicsi vagy középes, hengeres, tömött. Fagynak, betegségnek viszonylag jól ellenáll. Borának cukortartalma csekély, savtartalma nagy, ezért gyakran férfiasnak vagy karcosnak nevezik, de legalább finom illatokkal rendelkezik. Somló az igazi otthona, mivel erőteljes savaival szép egységet képez az itteni ásványosság. Fajtajelleges juhfarkok születnek még Csopak és Etyek térségében. Somlón az ismert nagyok mellett Györgykovács Imre (20/2323 896), Fekete Béla (20/942 9089), Spiegelberg István (20/311 4534) és Inhauser István (88/276 200) juhfark borait ajánlom az elitbor olvasóinak figyelmébe.

Kadarka

Balkáni származású hungarikum. Levelei nagyok, alul szőrösek, fürtje nagy, rövidnyelű, bogyói közép-nagyok, gömbölyűek, vékonyhéjúak, levesek. Nagyon sok változata, klónja ismeretes. Sokoldalúsága miatt az alföldi bortermelők legkedveltebb fajtája. Elég igénytelen, ennek ellenére jól termő szőlő. Különleges fűszeres illata és zamata kiemeli a többi vörösbor közül. A jó fekvésű helyen termesztett kadarka jó évjáratokban egészen kiváló, egyik más fajtához sem hasonlítható, tüzes, elegáns bort ad. Kiváló művelője Vida Péter, Jekl Béla és Balla Géza.

Kékfrankos

A legelterjedtebb kékszőlő fajtánk. Származása nem tisztázott, valószínűleg német vagy osztrák eredetű. Fürtje közepesen nagy, vállas, olykor ágas, nem túl tömött. A bogyók általában középnagyok, gömbölyűek és vastag héjjal rendelkeznek. A termés színe sötétkék, kissé hamvas és lédús, az íze édes. Jellemzője, hogy egyenletes termésátlagot és cukorfokot nyújt. A fürtjei nem rothadnak, így a termés sokáig a tőkén tartható és hosszú időn át szüretelhető. A fajta bora kellemes zamatú, csersavdús, sötétvörös színű, kissé savas. A kékfrankos hagyományosan az egri bikavér legfontosabb összetevője. Magyarország egész területén elterjedt, de a leggyakrabban a Szekszárdi, a Villányi, a Soproni, az Egri és a Mátraaljai borvidékeken találkozhatunk vele. A borszeretők nagy örömére reneszánszát éli. Fajtaborként kiváló művelője Takler Ferenc, Franz Weninger és Vincze Béla. A nagy házasított vörösborokban gyakran szerepel. A hazai rozék nagy része kékfrankosból készül.

Királyleányka

Erdélyi eredetű. Feltehetően a kövérszőlő és a leányka természetes kereszteződéséből keletkezett még az első világháború előtt. Mivel leginkább Magyarországon terjedt el, magyar fajtának tekintik. Az Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, Pannonhalma-Sokoróaljai, Tolnai és Egri borvidékeken terem, nem túl nagy mennyiségben. Korán termőre forduló, bőtermő fajta. Beérési cukorfoka közepes. Fekvés és talaj iránt közepesen igényes, viszonylag fagytűrő, rothadásra érzékeny. Fürtje közepes vagy kicsi, vállas, tömött, rövid, a bogyó gömbölyű, kicsi, húsa puha, leves, olvadó, héja vékony. Rendkívül illat gazdag bor készül belőle, a szőlő gyümölcsös, diszkréten muskotályos illatát adja. Savtartalma élénk, zamatos, a zöldalma és az egres aromavilágát idézi bodza, vadrózsa és akácvirág jegyekkel. Meglehetősen hosszú érlelést igényel. A fajta ritka szépségeit többek között Thummerer Vilmos pincéjében lehet megismerni.

Kövérszőlő

Valószínűleg erdélyi származású, hagyományos tokaji szőlőfajta, amely a filoxéravészben szinte teljesen kipusztult. Középérésű, magas cukorfokú, erős növekedésű fajta. Lombja sötétzöld, levele fűrészes szélű. Középnagyságú fürtje laza és ágas, bogyói is közepesek, vékonyhéjúak, pontozottak, puha húsúak, lédúsak. A bogyók jól aszúsodnak, mustjának cukorfoka nagy. Önállóan nem szokott jelentkezni.

Kövidinka

Magyar eredetű, bőtermő, rendkívül igénytelen szőlőfajta. Elsősorban az Alföldön (Kunsági és Csongrádi borvidéken) termesztik, de korábban lényegesen nagyobb szerepe volt a magyar borászatban. Piros és fehér változata van. Fürtje kicsi, bogyói közepesek, vastag héjúak, színe sárgás vagy enyhén rózsaszínbe hajló, illetve vöröses. Össze lehet téveszteni némely kékszőlőkkel. Jó a fagyállóképessége és nem hajlamos a rothadásra. Termesztésénél jellegzetes művelést, kopaszmetszést alkalmaztak, mely még a szőlőkarók használatát is feleslegessé tette. Későn érik, közepes hozamot ad. Mustjának cukortartalma alacsony, bora savakban szegény, könnyű, kesernyés-fanyarkás mellékízzel.

Leányka

Valószínűleg Erdélyből származó szőlőfajta. Tőkéje erőteljes, nagyszámú, vastag vesszőkkel rendelkezik. Fürtje kicsi, tömött. Bora alkoholban gazdag, a legjobb jelző rá, hogy kemény. Elterjedt fajta az Egri, a Bükki és a Móri borvidéken.

Medoc noir

Franciaországból ered, Magyarországon sokáig hívták kékmedocnak. Bordeaux-ban kezdték el a termesztését, hazánkba Mathiász János magyar szőlőnemesítő révén került. Korán érő fajta. Sötétkék bogyóiról, apró tömött fürtjeiről, fényes, csupasz leveléről és muskotályos ízéről könnyen felismerhető. Sajnos könnyen rothad, a darazsak egyik kedvenc csemegéje, ráadásul erősen érzékeny a fagyra. Megfelelő körülmények között jól beérik, aszúsodásra is hajlamos. Bora fűszeres, a vörösborokhoz képest erősen muskotályos. Egerben honos, már alig-alig termesztik.

Merlot

Elterjedt és népszerű francia szőlőfajta. Neve a francia merle, merleau (feketerigó) szóból ered, valószínűleg bogyóinak sötét színe miatt. Magyarországon az 1960-as évektől kezdték termeszteni, főleg Villány, Szekszárd és a Balaton déli részén. Közepes hozamú fajta, fagyállóképessége nagyon alacsony. Korán hajt és szeptember végén, október elején érik. Némi túléréssel igen magas mustfokot hoz. Fürtjei kicsik, miként a bogyók is, amik vastag héjúak, kevésbé lédúsak, sötétkékek. A belőle készült bor mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű, jellegzetes aromájú, száraz, sok festékanyagot tartalmazó. Hosszan érlelhető csúcsborok alapanyaga. Mesteri művelője, professzora Gere Attila.

Ottonel muskotály (Muscat ottonel)

Francia eredetű szőlőfajta. Termőképessége közepes. Fürtje kicsi, bogyói közepesek, lédúsak, kellemesen muskotályos ízűek. Héja középvastag. Korán érik, de alig rothad. Közepes mennyiségű cukrot, kevés savat ad. Lágy borára a szőlő gyümölcs szép illatai a jellemzőek. A legtöbb hazai borvidéken termesztik leginkább a kínálat kiegészítésének céljából.

Nektár

Bakonyi Károly és munkatársai állítottak elő a judit és a cserszegi fűszeres keresztezésével. A judit is hibrid növény, a kocsis irma és a csaba gyöngye szőlőkből hozták létre. A szőlő levelei hasonlítanak a cserszegi fűszeres levelére, kicsi vagy közepesen nagy fürtjei lazák.
Korán érő szőlőfajta, amely augusztus végén, szeptember elején már magas cukortartalommal rendelkezik, rothadásnak ellenáll. Bora muskotály jellegű. A Balaton északi oldalán és a Kunságban termesztik. Szép száraz és szenzációs desszert bort készít belőle a fajta hazai nagykövete, Béla Zoltán. Cserszegivel házasított nektárral Gálné Dignisz Éva alakított nagyot.

Olaszrizling

Francia vagy olasz? Hazánkba német közvetítéssel került, nevét is ők adták, hogy megkülönböztessék a rajnai rizlingtől. Az olaszrizling hazánk legelterjedtebb fehérszőlő fajtája, hiszen a Tokaji borvidék kivételével mindenhol nagy mennyiségben termesztik. Kiválóan megterem a legmostohább körülmények között is, sőt termőtalaj tekintetében sem válogatós: köves, kötött, erdei és homokos területeken is remekül érzi magát. Későn, október elején/közepén éri el a szüretelhető 19-es cukorfokát. Fürtje kicsi vagy közepesen nagy, tömött. Gyakran nevel mellékfürtöket is. Apró, vékony héjú, sárgászöld bogyói igen lédúsak, aszúsodásra hajlamosak. Az olaszrizlingből készült borok íze a kesernyés mandulára emlékeztet, de kedvező évjáratokban és megfelelő borászati ismeretekkel élvezetes, édes borkülönlegesség termelhető belőle. A magyar borászat jolly jokere. Csopakon két szomszédnál, Jásdi Istvánnál és Tamás Jenőnél érdemes elkezdeni a tanulmányokat.

Portugieser

A Magyarországon kékoportóként ismert és kedvelt szőlőfajta valószínűleg portugál eredetű, más források szerint osztrák származású is lehet. Bőtermő, lédús szőlőfajta, vékony héja miatt rothadásra hajlamos és fagyérzékeny. Korán érik és közepes cukortartalmú mustja van. Fürtje középnagy, közepesen tömött, vállas, sötétkék színű. A kékoportóból készült bor általában lágy, gyümölcsös, színe mélyvörös, rubintos, csersavtartalma alacsony. Villányban van igazán otthon. Minden gazdának van legalább egy sor kékoportója. Nálam legtöbbször Lelovits Tamás, Günzer Tamás és Mayer Márton áll a dobogón.

Pinot blanc

Fehér burgundi néven vált ismertté, francia fajta. A Tokaji borvidék egyik legrégebbi fajtája volt, de a filoxéra teljesen kipusztította, és utána kiszorult a termesztésből.
Későn éri szőlőfajta, jellemzően október végén szüretelik. Lombja haragoszöld, fürtje közepesen nagy és laza, bogyója középnagy. Kissé rothad. Mustja magas cukortartalmú, savai kemények.

Szürkebarát

A fajta Franciaországból származik, ahol pinot gries-ként már a középkorban ismerték. A pinot család tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir. Különösen jelentős a részaránya a Balaton-felvidéken és a Badacsonyi borvidéken az olaszrizling és a kéknyelű mellett. Apró, tömött fürtű fajta, emiatt könnyen berothad. Érett bogyói lilásvörösek, bora ezért olykor halvány aranysárga, sőt akár rozéra emlékeztető is lehet. Régen ezt hibának tartották, de ma, Figula Mihály úttörő munkájának köszönhetően, sokan tudatosan ?pink? bort készítenek. Ezt a palackokon jelölni szokták. A szürkebarát borként nagyon lassan fejlődik, sokkal később, évek multán mutatja igazán a finomságát. A szőlője több savat tud termelni még az olaszrizlingnél is. Ezért hosszabb érlelést, akár 10-15 évet is elbír.

Pinot Noir

Franciaországból származik, termőhelyei Burgundia és Champagne környéke. Nálunk elsősorban vörösbor készül terméséből, míg származási helyén főleg pezsgő-alapbort készítenek belőle. A pinot noir leginkább a hűvösebb, északi fekvésű domboldalakat kedveli, így a téli fagyokra kevésbé érzékeny. A szőlőszemek vékony héjúak, mélykék színűek és rendkívül édesek. Időjárástól függően általában szeptember közepén, október elején éri el a szüretelhető 20-as mustfokot. A fajta komoly hátránya, hogy a gombás fertőzésekre igen érzékeny. Bora zamatokban gazdag, leginkább meggyre, málnára, szilvára, eperre vagy a cseresznyére emlékeztet. Testes, csersavakban gazdag borát termesztik mindegyik kékszőlős borvidéken.

Rajnai rizling

Németországból, a Rajna vidékéről származik, világszerte ismerik és elismerik. Kiválóan tűri a fagyot, de rothadásra hajlamos. Fürtje kicsi, hengeres, gyakran szabálytalan alakú és tömött. Bogyói közepesen vastag héjúak, közepes nagyságúak, lédúsak, savasak, jellegzetes ízűek és sárgászöld színűek. Termőképessége közepes, cukortartalma közepes, savtartalma nagy. A belőle készült bor finom, friss illatú és zamatú, általában kemény, nagy extrakt-tartalmú, karakteres, de finom savérzetű bor. Magyarországon Badacsonyban és a Móri borvidéken termesztettek a legjobbak, de a Csongrádi borvidéken is elterjedt. Csak névrokona az olaszrizlingnek.

Rizlingszilváni

Németországból származó szőlőfajta. A rajnai rizling és a zöldszilváni keresztezésével állította elő Müller-Thurgau ? innen az EU-szabványos neve. Mára a Mátrai, az Ászár-Neszmélyi, a Balatonfüred-Csopaki és a Dél-Balatoni borvidék jellegzetes borává vált. A szőlő fürtje közepesen nagy, középen tömött. Bogyói édesek, lédúsak, jellegzetesen fűszeres ízűek. Szeptember közepétől szüretelhető. Bora illatos, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő, divatos bort készítenek.

Sárgamuskotály

A muscat lunel az egyik legrégebbi európai szőlőfajta, Dél-Franciaországból származik. Puha héja miatt meglehetősen rothadékony. Mustja közepes cukor- és savtartalommal bír. Levelei fűrészes szélűek, fürtjei hengeresek és vállasak. Bogyói a napos oldalon rozsdásodnak. Sárgászöld szemei kicsik és gömbölyűek, vastag, de puha héjúak, lédúsak, ropogósak, finom muskotályos ízűek. Főképp Tokajban terem, ahol száraz és édes iskolázású borokat egyaránt készítenek belőle, de felhasználják az aszú és a szamorodni készítésénél is. Rendkívül gyümölcsös, jellegzetes szőlő illatú és zamatú bort ad, ízében és illatban bodza és szőlővirág tónusok mutatkoznak. A fajta specialistája a Pauleczki család.

Sauvignon blanc

Elterjedt szőlőfajta Franciaországból. Bár Magyarországon is régóta ismerik - jellemzően az Etyek-Budai borvidék szőlőfajtája -, ebben a térségben leginkább Erdélyben terjedt el. Közepes érésű és termőképességű szőlő, kicsi, tömött fürtökkel, bogyóik kicsik, vastaghéjúak, sárgásfehérek, feketén pontozottak. Október közepén 18-20 mustfokkal szüretelhető. A belőle készülő karakteres bor könnyen felismerhető; bodzára, fűre, csalánra, szénára emlékeztető aromákkal, finom savakkal rendelkezik. Légli Ottó, Malya Ernő a mestere.

Syrah / Shiraz

Perzsa eredetű kékszőlő. Igazán ismertté Franciaországban vált a Rhone-vidéken, de a világ több szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. A legnagyobb sikert Ausztrália könyvelhette el ezzel a karakteres, erősen fűszeres kékszőlővel. Fürtjei közepesen nagyok, vállasak, bogyója kicsi, színe sötétkék, héja közepesen vastag, húsa puha, lédús. Rothadásra nem hajlamos. Bora kékes színárnyalatú, érlelésre alkalmas, de minőségét nagyban meghatározza a szüret időpontja. A túl korán szüretelt szőlő tanninjai éretlenek lesznek, illata meglehetősen zöldes, paprikás, elkésett szüretnél a bor alkoholban túlsúlyos lehet, egysíkúvá válhat. Minőségének csúcsát általában csak évek elteltével éri el, s olyan fajta, amely szépen egészülhet ki a fás, barrikolt ízekkel. Több néven ismert fajta: syrah, shyraz, petite syrah. Itthon Vylyan-Sauska-Bock nyomvonalon érdemes elindulni.

Tramini

Dél-Tirolból származik, névadó települése Tramin. Magyarországon nagyon népszerű, szinte minden borvidéken megtalálható. Fürtje kicsi, szabálytalan alakú, gyakran vállas, tömött vagy közepesen tömött, bogyói kicsik vagy közép-nagyok, kissé megnyúlt gömbölyűek, szürkés árnyalatú, világos vagy sötétebb húspiros színűek, hamvasak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak, különleges, édes, fűszeres zamatúak. Mustja igen kellemes ízű, alacsony savtartalommal és jó évjáratokban igen magas cukormennyiséggel. A traminiból készült bor fűszeres zamatú és illatos, rendszerint lágy.

Zengő

Király Ferenc állította elő az ezerjó és a bouvier keresztezésével. Korai érésű, bőtermő, erős növekedésű. Fekvés és talaj iránt közepesen igényes, fagytűrése közepes, szárazságtűrő, rothadásra kissé érzékeny, kevés zöldmunkát igényel. Fürtje vállas, középnagy, tömött, húsa puha, íze közömbös. Bora illatos, harmonikus, savas karakterű.

Zenit

Király Ferenc állította elő az ezerjó és a bouvier keresztezésével. Korai érésű, bőtermő. Fekvés és talaj iránt közepesen igényes, közepesen fagytűrő, rothadásra kevésbé hajlamos, viszonylag szárazság tűrő, kevés zöldmunkát igényel. Fürtje vállas, kissé laza, középnagy, sárga, kissé hamvas; húsa puha, íze közömbös. Bora az évjáratok többségében illatban, savakban gazdag.

Zéta (Oremus)

A furmint és a bouvier szőlők keresztezésével állította elő Király Ferenc. A közelmúltig oremus néven ismerték. Tőkéje középerős növekedésű, vesszői és levelei a furmintéra hasonlítanak, de 5-6 héttel korábban érik és aszúsodik is. Gyengébb az ellenálló képessége, ezért több gondozást igényel. Bora illatos, zamatos, savai élénkek.

Zöld veltelini

A Soproni borvidék legfőbb fehérszőlő fajtája. Az osztrák eredetű fajta nevét feltehetően onnan kapta, hogy szemei még érett állapotban is zöld színűek, illetve mustja is jellemzően zöld árnyalatú. A zöld veltelini kevésbé rothadó, közepes érésű szőlő, közepes méretű, bőven termő fürtökkel. Bogyói kicsik, de rendkívül lédúsak, éppen ezért gyorsan népszerűvé vált, illetve olcsó tömegbor készítésére is alkalmasnak bizonyult. Osztrák szőlőfajta lévén a legtöbb zöld veltelini ültetvény Ausztriában található, de a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi országában előfordul, így hazánkban is. Itthon főként Sopronban honosodott meg, de a Neszmélyi borvidéken és a Tolnai borvidéken is előfordul. Sopronban Taschner Kurt házasítását és gyöngyözőborát ajánlom.

Zweigelt

A kékfrankos és a Magyarországon kevésbé ismert szent lőrinc szőlőfajták házasításából született osztrák kékszőlő fajta Fritz Zweigelt munkájának köszönhetően született meg. A nagyfürtű, közepes méretű, vastag héjú bogyókkal rendelkező szőlőfajta gyors elterjedését annak köszönheti, hogy ugyan a kékfrankoshoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, ám annál jóval bővebben terem és kimondottan jó fagytűrő. Érési időszaka szeptember közepére tehető, általában a kékfrankos előtt egy héttel. A zweigelt szőlőből készült bor ízvilága, zamata, színe és tannin tartalma a kékfrankoséhoz hasonló. Hazánkban szinte minden vörösbort termelő vidékén megtalálható: Villányban, Szekszárdon, Egerben, Sopronban. Tartalma hasonlatos a kékfrankoshoz, olykor gyümölcsösebb is, de keményebb.