Hír | 2011.12.04.

Ruszti

Ruszti Csak így: Ruszti
2011.12.04. Vasárnapi elmélkedés.

November 26-án a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében Mód László és Simon András néprajzkutató előadásában láthattunk néhány értékes, szép, elgondolkodtató boros címkét. A Kárpát-medencei szőlő-és borkultúrát jól jellemző összeállításban, ami Fülöp Mihály, szegedi bor akadémikus gyűjteményére épül, talán a legszebb az itt látható.

Szép, mert egyszerű.

Szép, mert lényegre törő.

Szép, mert mindent elmond.

Mindent elmond annak, aki érti. Volt a Homoki, a Csopaki és sok egyéb más és volt a Ruszti is. Mindegyikről tudta a fogyasztó, hogy mit várhat tőle. A Homoki könnyű volt, a Csopaki férfias, a Ruszti vastag és összetett. Ruszton, a Fertő-tó óvó leheletében többnyire furmintot neveltek a gazdák. Az akkori klímán, tehát a boldog monarchikus időkben későinek mondható időben, október második felében szedték le a szőlőt. A feljegyzések szerint nemcsak az őszi esőknek, hanem a tó lecsapódó párájának is köszönhetően három évente olyan mértékű aszúsodás indult be, amire építve érdemes volt külön szedni a szemeket.

A tokajiak úgy tartották, sőt hirdették, hogy boraiktól meggyógyult a beteg. A rusztiak erre tréfásan azt terjesztették, hogy a rusztit az egészségesek isszák.

Ruszt a borának köszönhetően alacsony lélekszáma és Sopron közelsége ellenére is közel kétszáz évig szabad királyi város volt. Szabadságát gyakran aszúborral váltotta ki. Trianon elszakította, de az egységes és örök magyar történelem része.

Hozzászólások

Jelenleg még nem szólt hozzá senki ehhez a cikkhez. Legyen Ön az első hozzászóló és ossza meg velünk a véleményét!

+ Új hozzászólás