Koch Borászat
Hajós-Bajai borvidék, Villányi borvidék
Weboldal: www.kochboraszat.hu
E-mail cím: [javascript protected email address]
Telefonszám: +36 30 475 7174
Fajtaösszetétel: Kadarka, pinot noir, kékfrankos, chardonnay, ottonel muskotály, rajnai rizling, cserszegi fűszeres.
Az utóbbi évek egyik legdinamikusabb borásza A borotai Koch Borászat 2014-ben elnyerte az év pincészete díjat, 2017-ben pedig Magyarország legszebb birtokának választották. Minden és mindenki a helyén van itt – ez a látogató benyomása, egy hétköznapi reggelen is. Bár a tulajdonosnak, Koch Csabának vagy még egy pincészete a Villányi borvidéken, Nagyharsányban, az otthona Borota, a Hajós-Bajai borvidék. Itt éltek sváb ősei a 18. század közepe óta.
Csaba 1991-ben kezdte a gazdálkodást, azóta folyamatosan növelte a szőlőterületét, és a császártöltési pincéket kinőve építette az új pincészetet. Ehhez a birtokhoz már mintegy 150 hektár szőlőterület tartozik, többek között cserszegi fűszeres, ottonel muskotály, pannónia, bácska, chardonnay, rajnai rizling és kadarka fajtájú ültetvények. A Koch Borászathoz a feldolgozó és a pincészet mellett kilencszobás, huszonnégy vendég fogadására alkalmas panzió is tartozik. A vállalkozás működtet webshopot, és borszaküzletet, helyben, valamint Baján, Budapesten, Kecskeméten, Pécsett és Szegeden. A kínálatban szerepelnek fajtaborok és házasítások, különlegességek: chardonnay-ból kései szüretelésű bor és pezsgő is, és jégbor, mínusz hét fokon, rajnai rizlingből szüretelt szőlőből.
Koch Csaba otthon és az iskolában egyaránt megtanulta, amit lehetett, szőlész-borász szakmérnökként végzett. Meghallgatta az idősebb borászok véleményét, utazott, szakmai kapcsolatokat hozott létre és ápol. Két évtized tudatos építkezésének eredménye, hogy a 2010-es évektől készített borai rendre a legjobb minősítéseket kapják a versenyeken. Jellemző, hogy amióta kadarkát termeszt és bort készít belőle, az sorra nyeri az érmeket. Első kadarkatermésével, a 2011-es évjárattal 94,5 pontot, csúcsdíjat hozott el nemzetközi kadarkaversenyről. Azt vallja, hogy a szakmája a hagyományokra alapozó, de fejlődő tudomány: a nagyapák tapasztalatát ismerve még többet kell megtudni a szőlő és a bor természetéről. Hisz abban, hogy jó terműterületen megfelelő fajtákkal, nem mennyiség-, hanem minőségorientált termesztéstechnológiával kiváló minőségű borokat lehet készíteni ezen az alföldi tájon is, mert itt magas a napsütéses órák száma, és a szőlő minősége szempontjából ez az egyik legfontosabb tényező. A modern technológiával együtt járó magas színvonalú higiénia nála összebékült a hagyományos borkészítési és -kezelési eljárásokkal. Csaba a bort a szőlő felől nézi, a bogyó ízéből következtet arra, milyen lehet majd az ital, nagyon szereti csipegetni, kóstolni a fürtöket.
Saját művelési módot alakított ki: boldog szőlője úgy született, hogy a vegetációt akarta növelni az ültetvényben, amellett, hogy ne legyen túl nagy az önárnyékolás. Csaba úgy fogalmaz, hogy „nem csonkázza agyon” a szőlőt, hagyja, hogy nagyobb legyen a lombozat, több napfényt szívjon magába a növény, gazdagabb legyen a bogyók íze. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének vizsgálata igazolta, hogy húsz százalékkal több lomb mellett jelentősen, ötven százalékkal lesz nagyobb a növény fotoszintetizáló képessége. A szőlő, ha nem nyírja, fűzi emberi kéz, ideálisan helyezi el lombozatát. Ez a művelési mód különösen az alföldi ültetvényeken vált be.
A kísérletezés most több területen is folyik Koch Csaba borászatánál. Új üzemet készíttet, ahol frissen préselt gyümölcsleveket fog készíteni és csomagolni. Ő is foglalkozik kénmentes borokkal, amelyek iránt nő az érdeklődés a piacon. Az üzemben pedig külön engedéllyel készít biobort – ha elkészül a bioborászat, minden olyan munkát, ami ezekhez az italokhoz kötődik, ott, elkülönítve végeznek.
„A biotermékeknek most az a jellemző tulajdonsága, hogy ha jó a minőségük, és van is elég belőlük, drágák. Ha elfogadható áron lehet őket előállítani, gyakran rossz minőségűek. Ha olcsó is, jó is az a termék, akkor meg kevés van belőle. Ezt a hármas törvényszerűséget meg kell törni” – mondja Koch Csaba, számára ez a következő kihívás. A pécsi kutatóintézettel közös kísérletben harminchárom új szőlőfajtát tesztel a birtokán. Arra számít, hogy ezek az új szőlők ellenállóbbak lesznek a leggyakoribb szőlőt károsító betegségekre, így olcsóbb lesz a termesztésük, emellett pedig megfelelő minőségű és mennyiségű termést hoznak.
Koch Csaba ültetvényeiben tizenöt éve nem használnak rovarölőszereket, a gombaölőkből is csak azokat, amelyek az Agrár-környezetgazdálkodási Programban szerepelnek. A borotai birtokközpont körül fejlődő kísérleti ültetvényt pedig semmivel sem kezelik. Azok a szőlők maguk küzdenek magukért. Mert lehet bioszerrel permetezni, de ha azt ugyanúgy traktor juttatja ki, ami telepöfögi az ültetvényt, nem jutottunk sokkal előbbre.
Csaba 2013 óta tagja a Magyar Borakadémiának, a Hajós-Bajai Borvidék és a hajósi hegyközség elnökeként pedig a közösségért is dolgozik. Borai rendre kimagaslóan szerepelnek a versenyeken. 2019-ben a 40. Országos Borversenyen az ő pincéje volt a legeredményesebb. Egy nagy aranyérmet, hat aranyérmet és két ezüstérmet kaptak a borai. Amikor a díjat átadták, Nagy István agrárminiszter arról beszélt, a magyar borászok már nem csak követik a nemzetközi trendeket, de hatnak is a szakma fejlődésére. Csaba például azzal, hogy már a könnyű, illatos borokat is dűlőszelektáltan, terméskorlátozást alkalmazva is készíti. Ezt az újító munkáját a VinAgora nemzetközi borversenyen is elismerték, Frisch cuvée -rozéja Champion-díjat kapott.
