Gálné Dignisz Éva - Gál Szőlőbirtok és Pincészet

Kunsági borvidék

nemzetközi elismerés Hazai aranyérem
Cím: 2317 Szigetcsép, Szőlőtelep
Weboldal: www.galpinceszet.hu
E-mail cím: [javascript protected email address]
Telefonszám: +36 24 418 585, +36 20 971 8849
Fajtaösszetétel: Rajnai rizling, olaszrizling, szürkebarát, cserszegi fűszeres, nektár, kékfrankos, pinot noir, kékfrankos.
Gálné Dignisz Éva - Gál Szőlőbirtok és Pincészet Rövid bevezető előadás a reduktivitásról

Házasságukkal indították közös szakmai munkájukat, majd később szőlőtelepítéseiket és önálló pincéjüket, Gál Csaba és felesége, Gálné Dignisz Éva. A 2013-ban Év Bortermelőjének választott Gálné Éva hosszú utat járt be a 80-as évek tangazdasági munkájától az országos, majd nemzetközi sikerekig, melyben mindvégig közösen dolgoztak szőlész férjével, s azóta két gyermekük is alakítói, fejlesztői a pincészet munkájának.

Igazi családi pincészetként nyitották meg kapuikat 2004-ben, s ha ma betér a látogató hozzájuk szigetcsépi borházukba, ugyanezt az egységet érezheti. A Kertészeti Egyetemen ismerkedtek meg, Csaba szőlészként, Éva borászként végzett. Éva két évet a budafoki Pincegazdaságnál dolgozik, majd a gyerekek születése után mindketten Szigetcsépre kerülnek a Tangazdaságba. „Állami gazdasági szinten nagyon jó volt itt a színvonal. 56 borozójuk volt Budapesten. És megmérethettük magunkat nagyüzemi szinten, egy minőségi munkában” – idézi fel Gál Csaba az induló éveket. Majd nagy tisztelettel sorolja a kiváló szakemberek neveit, neves professzorokét, akikkel együtt dolgozhattak, s megalapozták szakmai útjukat. Malya Ernő lett Gálné Éva főnöke, az irányított erjesztés hazai atyja. Később reduktív technológia néven terjedt el országszerte a hűtést, gondos odafigyelést, méréseket, napi szintű ellenőrzést megkövetelő erjesztés.

A privatizáció után Csaba állása megszűnt, s létrehozta első cégét 1994 márciusában, szőlőtermesztéssel és szaktanácsadással indult el. „Fejben már ott volt a családi pince” – ugrik előre az időben Gál Csaba, hiszen további nyolc év kellett a családnak, hogy megvegyék pincéjüket, a föld fölött klimatizált borházat. Közben sikerült hatvan hektár szőlőt telepítsenek, Szigetcsép, Szigetújfalu és Szigetszentmárton határában. 2004-re álltak össze a feltételek és a csillagok kedvezően számukra. Megvoltak a szőlőtermesztési kutatóközpont tanulóévei, amelyre építhették saját munkájukat. Megvoltak a szőlőterületek. És volt 10 év helyismeretük, tapasztalatuk a termőterületről, a környék adottságairól. „Megszerettük a helyet, már erős kötődéseink voltak, máshol idegen területen kezdhettük volna elölről” – mondja egybehangzóan a házaspár a Csepel-szigetről, melynek kötöttebb, homokos, karbonátos söntés-talaját nem a híres bortermelő vidékek között szokták emlegetni. De Gálné Évát éppen a tíz év eredményei, kudarcai, és a Malya Ernő által tanult reduktív technológia pontos alkalmazása vezették a vidék minőségi oldalának bemutatására. Gál Csaba pedig történeti adatokkal is alátámasztja, hogy a Csepel-sziget nemcsak a Vörös Csepelről szólt az idők folyamán. „Egy szigetcsépi történész megírta, hogy hajón vitték a bort Bécsbe Mária Terézia idején. A Csepel-sziget királyi uradalomként szolgált, azért nem alakultak itt ki családi pincék. De szőlőterületek voltak, például Ráckevén már a 15. századból maradt fent szőlőfeljegyzés” – sorolja a környék szőlős emlékeit. A hitük, kötődésük, tapasztalataik és az elmúlt 15 év következetes munkája őket igazolta, a Csepel-szigeten készülő Gál borok a legmagasabb szakmai magaslatokra értek.

 „A koncepciónk az volt, hogy több lábon álljunk” – kezdi Gálné Éva a szőlőbirtok szerkezetének bemutatását. „Első ütemként interspecifikus rezisztens szőlőfajtákat telepítettünk, elsősorban eladásra. Második ütemben minőségi fajtákkal folytattuk a telepítést, olaszrizlinget, cserszegi fűszerest, rajnai rizlinget, ezerjót, kékfrankost, kisebb mennyiségben nektárt, szürkebarátot, és pinot noir-t. Ezekre alapoztuk a borkészítést” – mondja a borász a négy lábra épülő birtok első két állomásáról. A harmadik lépés a saját pincészet létehozása volt, majd pedig 90 hektáron szántóterületet vásároltak, amelyen hagyományos mezőgazdasági gazdálkodást folytatnak. A szőlőművelésük elején meghatározták, hogy a termés 60%-át eladják, s a kiválogatott részből, a 40% legjobb minőségből készítenek bort. Ehhez a metódushoz mai napig tartják magukat.

Első szakmai sikereik rozéjukhoz kötődtek. Eleinte kékfrankos, később pinot noir és zweigelt, majd házasítások is képviselték a kínálatot. A cannes-i rozé világbajnokságon 2009-ben és 2010-ben is aranyérmet kapott kékfrankosuk. 2009-ben a VinAgóra Nemzetközi Borversenyen a kékfrankos rozé, a szürkebarát pedig fehér kategóriában kapott Champion-díjat. „Két Champion-díjat egy pince nem szokott kapni. Fel sem fogtuk akkor” – mondja egybehangzóan a Gál házaspár. Három egymást követő évben sem szokott egy pince Champion-díjat kapni, tehetjük hozzá, de ez a bravúr is sikerült a Gál Pincészetnek. 2010-ben a pinot noir rozé, 2011-ben a zweigelt rozé jutott a csúcsra a VinAgórán.

Fehérboraik hamar követték a rozé sikereit. Az Országos Ezerjó Borversenyen 1. helyezést, az Országos Cserszegi Fűszeres Borversenyen 1. és 2. helyezést érnek el. Utóbbi érmeket Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő 85. születésnapján személyesen adja át nekik. Megkapják a 2010-es Országos Borverseny Vándor-díját, amely a legeredményesebb családi pincének az elismerése. Cserszegi fűszeresük bekerül a francia Vinalies Internationales borválogatás-kötetébe, a világ 1000 legjobb tétele közé. A számos megmérettetés, a rangos versenyek sorban érkező aranyérmei után a magyar borszakma az egyik legnagyobb hazai elismerésben részesítette, 2013-ben megválasztották az Év Bortermelőjének. A díj eddigi 28 éve alatt ő az egyetlen női borász a díjazottak között, mesterei, tanárai nyomdokába lépve. Kamocsay Ákos, Malya Ernő méltó utódot nevelt Szigetcsépen.

„Technológiai bor, mondják időnként pejoratíven, lekicsinylően a reduktív borokra” – hozza szóba Gál Csaba a Kunsági borvidék mellett a szakmában elterjedt másik kedvezőtlen előítéletet, mellyel meg kell küzdjenek. „Ugyanakkor nálunk az adottságok ezt tették lehetővé, így tudtuk kihozni a termőterület és fajták legszebb ízét” – árnyalja a képet Csaba, s tesszük mi hozzá, mindezt a legmagasabb szinten művelve. A szakma mellett Gálné Éva édesapja is idővel elismerte a technológiát. Kedvenc fajtáját, az ezerjót fahordóban erjesztette, érlelte, s évtizedeken át így készült a kiváló házibor. Idősebb korában megfáradt, nem csinálta meg, s az ekkor már működő pincében elkészítették a kedvére való ezerjót – reduktív módon. „Jobban ízlett neki, mint a saját fahordós bora” – meséli Gál Csaba apósának elismerését.    

„Minden évben tervezünk valami újdonságot, különlegességet” – mondja a tervekről Gálné Éva. A tiszta ízű, tiszta illatú, friss fehérborok mellett nyitnak a vörösborok felé. Az elejétől vannak fahordóik a 700 hektoliterről 2800 hekto tárolókapacitásra kibővült föld feletti pincéjükben, s a hordók száma gyarapszik az utóbbi időben. A házaspár fia, ifjabb Gál Csaba már évek óta aktívan dolgozik a családi borászatban, szőlész, növényorvos, s most végzi a szőlész-borász mesterképzést. „Csabi új vonalat hoz a pince életébe, sokat kísérletezik. Az egyik legnagyobb erősségünk, a sokszínű kínálat így tovább fog változni. Hordós tételeket, gyöngyözőbort, késői szüretelésű bort, pezsgőt tervezünk” – sorolja Gálné Éva a valóban bőségesnek mutatkozó új irányokat, melyek az új telepítésekre is jellemzőek: olaszrizlinget, irsai olivért, cabernet franc-t, cabernet sauvignon-t próbálnak ki a Csepel-szigeti ültetvényeken. „Megnézzük, mit tudnak itt nálunk” – mondja bizakodva Gál Csaba, aki feleségével immár 25 év termőhelyi tapasztalatával nem riad vissza az új szőlőfajtáktól.

A minőséget stabilan tartó Gál Pincészet az elmúlt időszakban is kiugró eredményeket ér el boraival. Németországban ezúttal a rizlingjük kapott aranyérmet a Best Of Rizling nemzetközi borversenyen. A 2018-as VinAgórán pedig ismét sikerült valamilyen rekordot dönteniük, a 7 benevezett borukból mindegyik érmet kapott, amelyre korábban nem volt példa a verseny történetében. Persze nem akármilyen az érmek eloszlása sem, 5 arany, 2 ezüst a mérleg.

A Gál házaspár lánya, Gál Zsuzsi szintén bekapcsolódott a családi vállalkozásba. AZ ELTE francia nyelvszakán végzett, de a szülők munkája így is befolyásolták érdeklődését. Szakdolgozatát a francia szőlőfajták eredetéről írta, s elvégzett egy borkóstoló tanfolyamot. „Nem volt nyomás rajtunk, hogy anyuék munkáját folytassuk, talán ezért alakult úgy, hogy az öcsémmel mindketten itt kötöttünk ki, ez természetes volt” – meséli kedvesen, mosolyogva Zsuzsi, aki 4 nyelven beszélve az idelátogató külföldi csoportokat bűvöli el francia, német, angol, olasz idegenvezetésével, amely során a szőlészeti-borászati kifejezésekben is otthonosan mozog. A cég marketing tevékenységét vezető fiatalasszony révén közösségi oldalukon is többnyelven kommunikálnak.

A birtok egyik szegletében juhokat tartó és hobbiból vadászatot űző Gál Csaba elégedetten néz szét az asztal körül ülő családján. A vaddisznóbőrrel és agancsokkal díszített kóstolóterem hatalmas asztalánál felesége ül mellette, majd a két gyerek, akikkel immár négyen nap mint nap közösen dolgoznak. „Büszke vagyok a családomra” – mondja a családfő, majd hozzáteszi, „amit közösen tudtunk elérni, azt tekintem igazi hazafiságnak.” Első benyomásaink nem változtak, a Gál családot látva félénken, de meggyőződéssel bólogatunk.


Irigylésre méltó tudással rendelkezik a szigetcsépi, szigetszentmártoni, szigetújfalui és a balatonfelvidéki birtokokon gazdálkodó Gál család. Boraik jellemző ízjegye hihetetlenül tiszta, mondhatni zavarmentes környezetben jelenik meg: a szőlőízű itt szőlőízű, a málna málnás, a zöldalma zöldalmás. A Gál-boroknál mindig világos az üzenet. A fajtajelleges ízek és aromák úgy magaslanak ki, mint egy sudár olajfa a színtelített toszkán tájból: elkülönül, de szerves része a környezetének.

Nem véletlen, hogy a birtok borásza, Gálné Dignisz Éva 2013-ban kiérdemelte az Év Bortermelője címet. Pedig hátrányos helyzetűnek mondható, lévén nő, s lévén kunsági borász. De a minőség erős nyila átütötte az előítéletek pajzsát.

Gálné Éva a Kertészeti Egyetem elvégzése után a Pest Megyei Pincegazdaságban ismerkedett meg a nagyüzemi viszonyrendszerekkel. A gyermekgondozás után (Zsuzsanna és Csaba már a borászatban segít) az egyetem szigetcsépi tangazdaságában lépett tovább, ahol előbb a labort, majd a borászati üzemet, végül, az átalakulást követően az egész borászatot vezette. Férje, Gál Csaba, a szőlész, szintén a Kertészeti Egyetem elvégzése után az egyetem szigetcsépi tangazdaságának volt a szőlészeti ágazatvezető-helyettese, majd a családi cég alapítója. 1999-től 2005-ig 60 hektár szőlőt telepített el, s erre alapozva 2002-ben kezdték el felépíteni a Gál Szőlőbirtok és Pincészetet, amely 2004-ben nyitotta meg kapuit az első borokkal. Jelenleg Szigetcsépen, Szigetszentmártonban és Szigetújfaluban 76 hektáron, valamint a balatonfelvidéki Lesencefalun 10 hektár szőlőültetvényen gazdálkodnak.

Az életpálya mutatja: volt hol tanulni, s volt mire építeni ahhoz, hogy ma Gálné Évára mint hazánk egyik legsikeresebb borászára gondoljunk. Érdemeit külön nem részletezve kitérnék arra, hogy a Cannes-i rozé világbajnokságon 2009-ben kb. 700 tétel, 45 aranyérem között, majd 2010-ben 886 induló tétel, köztük 47 aranyérmes bor között ott volt a szigetcsépi kékfrankos rozéja. Nos, külhonban a kékfrankos alapú, itthon viszont a másik, a pinot noirból készült Gál-rozé hódított. Ezenkívül egymást követő három évben is sikerült megnyernie a Gál-házaspár borainak a VinAgora Nemzetközi Borverseny Champion díját: 2009-ben a Szürkebarát a fehér borok kategóriában és a Kékfrankos rosé a rozéborok kategóriában, 2010-ben a Pinot noir rosé, majd 2011-ben a Zweigelt rosé diadalmaskodott.

De hódítanak a gyümölcsös, karakán, illatos fehérboraik is. Egy jellemző eset: 2011-ben az országos cserszegi fűszeres borverseny után, amikor a zamatokkal jól lakott ítészi száj sörért kiált, a szakma nekiállt élvezni: egymásnak kínálgatták a félédes nektár-cserszegi házasítást, Gálné Dignisz Éva egyik szenzációs remekét.