Béla Borászat
Kunsági borvidék
Weboldal: www.belaboraszat.hu
E-mail cím: [javascript protected email address]
Telefonszám: +36 20 938 6161
Fajtaösszetétel: Rajnai rizling, olaszrizling, gyöngyrizling, rizlingszilváni, cserszegi fűszeres, nektár, kékfrankos, pinot noir, cabernet sauvignon, cabernet franc.
Bormustra „Nektár. Kései szüretelésű, édes, oltalom alatt álló eredetmegjelölésű fehérbor. 2013. Termelte és Palackozta: Béla Borászat. Imrehegy.” A címke szélén két matrica, az egyik brüsszeli Monde Selection minősítő szervezet nagy aranyérmét tanúsítja, a másik a 2015-ös Bayer Borverseny aranyérmét. A virágos, mézes illat és az édesség mélyén lévő enyhe kesernyés íz kombinációja igazi meglepetés a laikus és a borok világában jártas ember számára egyaránt. Imrehegy a Kunsági borvidéken terül el, és a rá jellemző inkább homokos, löszös talaj is kiváló alapul szolgál a minőségi borkészítéshez. Ez a kései szüretelésű Nektár Béla Zoltán vállalkozásának zászlósbora.
A 70 hektáron gazdálkodó borász már egészen gyermekkora óta foglalkozik szőlővel. „Segítettem a szüleimnek, hordtam kifelé a vesszőkötegeket. Nagyon jó hagyományos ültetvénye volt a szüleimnek a tanya mellett, vagy harmincfajta szőlővel. Az első lépéseket a szőlő irányába itt tettem, szó szerint. Itt ismertem meg több érdekes szőlőfajtát, amit ma is termelek. Szőlő- és gyümölcstermesztő szakközépiskolába jártam Kiskőrösre, majd a villányi úti Kertészeti Egyetemen növényvédősként végeztem. A tanyai és szakcsoportos területek termését eleinte otthon édesapámmal dolgoztuk föl. Volt neki hetven hektoliternyi tárolóhelye fahordóban. Később már vittük a bort az MDF-piacra, és közben gyarapodott a szőlőterületünk is. Akkor sok gazdátlan, elhanyagolt ültetvény volt a rendszerváltás miatt. Egyszer, 1996-ban talán Garamvári Vencel budafoki raktárpincéjében vettem egy palack Tiffán-féle cabernet sauvignon bort. Otthon kinyitottam, és megdöbbentem,hogy ilyen fantasztikus bort is lehet készíteni szőlőből. Két évvel később már palackozónk volt. Sok buktatón keresztül tanultam a szakmát tovább, borász kollégáktól, tanáraimtól a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Borászati tanszék első szakmérnöki kurzusán, valamint barátaimtól. Közben a kétezres években dolgoztam nagyüzemben is, ebből éltünk, de nem hittem a tömegtermelésben. Az első munkám pinot noirból készült és jól sikerült. Elküldtem egy országos versenyre – ezredvégi üzenet egy palack borban címmel –, és nagy öröm volt az országos ezüstérem. Ez az élmény terelt végképp ebbe az irányba. Jött a nektár, tovább tanulmányoztam a bort a szőlőfajták felől nézve, és ez a tanulás lényegében most is tart .”
Béla Zoltán erősen épít a helyi hagyományokra, ugyanakkor a technológia vagy a design kérdéseiben ütemesen halad a korral. Otthon van számos fajtában, így például a termőhely adottságain messze túlszárnyaló pinot noirt készít, vagy olyan primőr kékfrankossal lepte meg a piacot, amelyet a legjobb osztrák gazdák is örömmel bevállaltak volna sajátjuknak, de a nevéhez leginkább a bevezetőben említett nektár reneszánsza köthető. Lássuk be, kevesen ismerik ezt a fajtát. Sokan házasítást vélnek a név mögött, mások a tokaji nektárra gondolnak, s nem értik, mit keres ez a bortípus az Alföld közepén. A nektár egy 1994 óta államilag elismert szőlőfajta, amit a keszthelyi Georgikon mezőgazdasági karán Bakonyi Károly vezetésével kereszteztek judit és cserszegi fűszeres fajtából. Bora jellegzetes karakterű, intenzív, aromás, fűszeres-muskotályos illatú. Töppedt, vagy aszúsodott terméséből különleges minőségű bor készíthető. A fajta mesteri művelője Béla Zoltán. A teljesen kierjedt száraz változatot és a kései szüretelésű, töppedt szőlőből származó édes bort érdemes egymás után, egymással összevetve kóstolni.
A zöldes-citromsárga árnyalatokban játszó, virágillatú száraz és az aranysárga, muskotályos illatú, mézédes bor kettőse alaposan meglepi, elgondolkodtatja az embert. Mintha egy száraz furmint és egy aszú párosításával találkoznánk. A borértő szakma is sokra értékeli Béla Zoltán nektárját. Hazánkban többen foglalkoznak a fajtával, de azok a mélységek és magaslatok, amiket Béla Zoltán járt be, mások számára egyelőre ismeretlen terep.
Béla Zoltán a szíve csücskének számító pinot noir és a nektár mellett jellemzően illatos fajtájú szőlőket művel: az irsai olivér, cserszegi fűszeres, tramini, muscat gold, valamint a hagyományos kövidinka, sárfehér és ezerjó is a repertoár része. Vannak fejművelésű ültetvényei, készít rozékat, gyümölcsös vörösborokat és kifejezetten kedveli a kései szüretelésű vonalat a pincészetnél. Dolgozott már töppedt olaszrizlinggel, ezerjóval, pinot noirral, rajnai rizling-tramini házasítással. Ezek a minőségi borok mindenképp erősítik a borászat imidzsét, mutatja ezt a számtalan nemzetközi és hazai díj, elismerés, habár a munka gyümölcse anyagi szempontból néha csak évek múlva érik be.
Zoltánnak a borok és munkája iránti szeretete nemcsak az általa vallott értékek megőrzésében mérhető, hanem a vendégek elégedett és elismerő szavaival is. Ezek fontos alkalmak, mert töltekezik az elismerő szavakkal, amik ilyenkor érik. Célja: folytatni a szorgalmas munkát és a kísérletezést, bebizonyítani, ilyen természeti adottságok mellett is lehet prémium minőségű borokat készíteni. Olyan családi borászatot szeretne, amilyenek Franciaországban is működnek. Jó házasításokat akar készíteni, a borait jó helyre szeretné eladni, éttermeknek, borkereskedéseknek. És ha nem is áll majd olyan kastély húsz év múlva Imrehegyen, amilyenek Toscana vidékén, vagy a Loire-völgyben láthatók, a család szépen megél ebből az értékből – és talán addigra elindul még három-négy hasonló kezdeményezés Imrehegyen és környékén.
