Hír | 2013.04.05.

Tíz esztendős a Duna borrégió

Tíz esztendős a Duna borrégióAlföldi szőlő
2013.04.05. Csendes értekezleten ünnepelte meg tízéves jubileumát a Duna borrégió tanácsa. Nem is várhattuk, hogy a média majd szétszedi a sikertörténet szereplőit, mert a jól működő és stabil ügyek nem érdekesek. De a siker akkor is siker.

A három alföldi borvidék elöljárói 2002. február 20-án Mórahalmon (itteni szóhasználattal: Mórahalmán) határoztak úgy, hogy élnek a hegyközségi törvény azon rendelkezésével, miszerint ?a hasonló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező borvidékek önkéntes társulással eredetvédelmi célból borvidéki régiót alkothatnak.? A folyamat motorja Sümegi József, a Hajós-Bajai borvidék és a Magyar Bor Akadémia elnöke, kovácsa pedig Kovács László, a Kunsági borvidék titkára volt. Illő megemlékezni a többi alapítóról is: Géczi Lajos és Kalmár István (Csongrádi borvidék), Sümegi Tibor (Hajós-Bajai borvidék), Katona István és Keresztes József (Kunsági borvidék). A borrégió létrejöttét miniszteri rendelet mondta ki. A Duna borrégió nevet 2004 óta szabadalmi oltalom is védi.

A három érintett borvidék régióvá szervezését nem csak az a tény indokolta, hogy korábban Alföldi név alatt egyetlen borvidéket alkottak, hanem a területen dolgozók közös helyzete, feladata és felelőssége is. A hazai szőlőterületek negyven százalékáról a bortermelés ötven százaléka származik innen, s ezzel a borrégió mind a szőlő árualap, mind a mindennapok bora, mind a borexport területén messze piacvezető.

Az Unióba történt belépésünk új perspektívákat nyitott a borrégió számára. Az itteni gazdák vállalkozó kedvét bizonyítandó a lehívható források kétharmada, összesen 33 milliárd forint érkezett technológiai fejlesztésre és az ültetvények korszerűsítésére. A régió szőlőterületeinek 40%-a tíz évnél fiatalabb. Mivel a nagyon elöregedett és korszerűtlen területeket újították meg, egyetlen borrégiónknak, borvidékünknek sincs ilyen egészséges korfája.

A borrégió élen jár a hungarikum fajták termesztésében és több fontos borversenyen keresztül a hagyományos fajták rangjának megőrzésében. E téren kettős tendencia érezteti hatását: egyrészt nőtt a bianca és az aletta területe az ezerjó kárára, másrészt az ezerjó országos borverseny a fajta itteni érvényesülését, megbecsülését garantálja. A régió nagy borversenyeken mérhetően kiváló eredményeket tud felmutatni az illatos fajtákban (cserszegi, irsai, nektár), valamint rozéban. A régió évtizedének második felében komoly nemzetközi sikereket értek el itteni borászok különösen a Cannes-i rozé világbajnokságon.

2007-ben Frittmann János révén kunsági termelő lett az Év Bortermelője, majd 2009-től négy jelölésben is a döntő ötös mezőnybe került a szigetcsépi Gálné Dignisz Éva. Frittmann János azóta a Magyar Bor Akadémia alelnöke és a Pannon Bormíves Céh társelnöke lett, bizonyítván, hogy a szakma krémje is elismeri a soltvadkerti vezéralak munkásságát. A sor folytatható: Koch Csaba három éve folyamatosan elhoz valamilyen nagy díjat az összes olyan borversenyről, ahová benevez. Kiemelkedő az országos borversenyen elért kategóriagyőzelme vagy a legutóbbi országos kadarka borversenyen elért champion díja. Cserszegiben az ország legjobbjai közé tartozik Kökény Benő és Klement György, akik visszarajzolták Ceglédet a jeles bortermő helyek térképére. Frittmann, Gálné Éva és Font Cannes-i rozévilágbajnokok. Brüsszelből hozott el aranyérmet az a Béla Zoltán, aki itthon a híres nektárjával kategóriagyőztes lett az országos borversenyen.

Rozéban az említettek mellett a legjobbak közé tartozik a kecskeméti Dimenzió, Kökény Benő, Koch Csaba, Szentpéteri Attila és Somodi Sándor. A zweigeltbe új életet lehelt a soltvadkerti Lantos Pincészet, és e városkában készül a talán legjobb kövidinka, a Galántai Borászatban. Izsákon a buborékos ügyekben (Perle) és a kövidinkában van nagyon otthon a Gedeon Birtok, az arany sárfehérben a Birkás Borászat, ahol kiváló pálinkák is készülnek.  Szőke Sándor nevéhez fűződik a különleges generosa, Sümegi Józseféhez az ország egyetlen ismert ürmösbora. Szentpéteri Attila a néró fajtából készít egyedi rozét. Gonda János Érsekhalmán az ország első bioborászatai között indult. Sümegi és Koch jégborokban is otthon van. A kiskőrösi homokon egészen kiváló, a fővárosi gasztronómiát is meghódító vörösborokat készít a Köpcös Pincészet. A régióban működik az ország második legnagyobb pezsgőgyára, a Royalsekt.

Frittmann gesztorálja a cserszegi és az ezerjó, a kiskőrösi István Borászat a kadarka országos borversenyét. Látogatottságát tekintve az ország legnagyobb borfesztiválja a szegedi.

Ma mintegy harminc borászat készít értékelhető kereskedelmi mennyiségben prémium kategóriás bort. Érdemes végignézni az Elitbor gyűjtését: Ungerbauer, Somodi, Tóth, Gulyás, Bodor, Takács (Csongrád), Frittmann, Font, Béla, Lantos, Galántai, Gálné, Szőke, Ádám, Dimenzió, Klement, Kökény, Délity, Köpcös, Dr. Kuti, Szentpéteri, István, Gedeon, Birkás, Tálas, Bodor (Kunság), Sümegi, Koch, Gonda, Kovács (Hajós-Baja).  Ezek összterülete eléri az 1 600 hektárt.

És még egy fontos, a fanyalgóknak (is) üzenetértékű adat: a Kunság központjában, Soltvadkert, Kecel és Kiskőrös határában épp úgy 8200 hektár szőlőültetvény található, mint 1960-ban. Rajtuk kívül egyetlen hegyközség sem tudta így megőrizni a termőalapját.

A jövő benne van ebben a tíz esztendőben.

Hozzászólások

Jelenleg még nem szólt hozzá senki ehhez a cikkhez. Legyen Ön az első hozzászóló és ossza meg velünk a véleményét!

+ Új hozzászólás