Hír | 2017.06.06.

Generosa, a magyar nemes

Generosa, a magyar nemesFrittmannék generosája
2017.06.06. Szakértők szerint a múlt század nemesítési programjának egyik sikertörténete lehet a generosa, az ezerjó és a piros tramini érdekházasságának gyümölcse. Hosszú idő telt el, mire önálló fajtaként elkezdtek vele foglalkozni, de ma már 400 hektáron termesztik, s a gazdák is egyre inkább kedvelik. Jól bírja a fagyokat, nem rothad, és sokszínű bort ad. Könnyed, reduktív fehérek mellett a borászok komolyabb tételeket is remélnek tőle.

Elitbor  – Csepe Erika

A szőlőnemesítés évtizedekig tartó folyamat. Míg az ötletből államilag minősített új fajta lesz, addig emberi léptékben mérve felnő egy gyermek, lediplomázik, s ő is szülővé válik. A generosa története is még az 1960-as években indult.

Az akkori szőlőnemesítési program célja az volt, hogy a tömegtermő fajtákat (például az ezerjót vagy a kövidinkát) minőségi bort adó fajtákkal keresztezve létrehozzanak egy minden szempontból kiváló, új fajt. A tömegtermők párjaként szóba jöhetett a piros tramini, a muscat lunel, a rajnai rizling és a szürkebarát is. Dr. Bíró Károly a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet móri bázisán a piros traminit és az ezerjót választotta ki, s végezte el a keresztezést, a hibridizációt. A munkát azonban már nem fejezhette be, mert a móri kutatóállomás bezárt, a hibrid magokat pedig át kellett adnia Kecskemétre, ahol a magoncok nevelése és az eredmény kiértékelése történt. A munkát Dr. Hajdú Edit vette át, s vitte azt tovább évtizedeken keresztül.

A nevelés és a kiértékelés hosszadalmas és bonyolult feladat. Először is a magról kelt magoncokat kiültetik. A magról nevelt növények nem egységesek, egyáltalán nem olyanok, mint a vesszőről nevelt társaik. Előfordulhat, hogy egy életerős mellett egy gyengébb növekszik, vagy hogy egy sárga bogyójú mellett egy kék. Ezért a szőlőket legalább öt éven át figyelik, értékelik, később a legjobbakat kiválasztják, s felszaporítják. Az így kialakult elitválogatottat egy mikroparcellába ültetik át, ahol mintegy tíz éven keresztül vizsgálgatják a - szőlészeti szempontból legfontosabb - tulajdonságaikat. Nézik például az új fajta téltűrését, a termőképességét, a fürtök tömörségét, s ízlelgetik a bogyókat is. A legjobbakat aztán áthelyezik egy 300 tőkés középparcellába, amely már hasonlít egy igazi szőlőültetvényhez, és ott szintén végigmennek egy kiértékelési folyamaton. Ha borszőlőt nemesítenek, akkor ennél a szakasznál már elkezdenek bort is készíteni a szőlőből, s természetesen a bort is bírálják minden évben.

A kiértékeléseknél nemcsak önmagában vizsgálják az új szőlőfajtát, hanem összehasonlítják egyrészt az egyik szülőjével, másrészt egy világfajtával is. Fontos ugyanis, hogy kiderüljön, a nemesítéssel sikerült-e elérni genetikai haladást, jobb lett-e a hibrid, mint az ősei, vagy hogy például fagytűrő képessége felveszi-e a versenyt egy híresen téltűrő fajtáéval, például a rajnai rizlingével. Nemcsak az új szőlőt, hanem a belőle készült bort is összevetik ezekkel a fajtákkal. Ha az eredmények bíztatóak, beadják fajtabírálatra. Ez az utolsó lépés ahhoz, hogy a szőlő bekerüljön a nemzeti fajtajegyzékbe és szaporítható legyen. A generosa 2004-ben kapott állami minősítést.

Ma már mintegy 400 hektáron termesztik a generosát, főként a Kunsági, a Hajós-Bajai és a Móri borvidékeken. Jó téltűrő, jó a cukor- és a savgyűjtő képessége, szeptember végéig beérik, s nem rothadó fajta. Nagyon jó a minőség-biztonsága, ami azt jelenti, hogy egyenletesen jó minőséget produkál, nincs kitéve az évjárat hatásainak. A hajtásai egyenesen nőnek felfelé, szinte szabályozza magát, ez pedig a gazdáknak nagyon tetszik, hiszen alig van vele zöldmunka. A generosából készült bor sokrétű, gyümölcsös, virágos illatokkal, különleges ízekkel. Frittmann János szerint jót tesz neki a fahordós érlelés, alkalmas rá, hogy prémium fehérbort adjon. Így a jövőben komolyabb tételekkel is találkozhatunk.

S hogy miért lett a neve generosa?  Egyrészt azért, mert a szőlő bogyója rózsaszín, másrészt pedig utalni akartak arra is, hogy nemesített fajtáról van szó, a generosa pedig latinul és olaszul is nemest jelent.

Hozzászólások

Jelenleg még nem szólt hozzá senki ehhez a cikkhez. Legyen Ön az első hozzászóló és ossza meg velünk a véleményét!

+ Új hozzászólás