Hír | 2012.11.05.

Egri Csillagok

Egri CsillagokÁrvay János
2012.11.05. Árvay János Egy borász naplója című rovatából kaptuk a következő dolgozatot.

Egy hete kaptam egy számomra roppant megtisztelő felkérést egy régi baráttól, Dlusztus Imrétől. A Mi Hazánk Kiadónál (Szeged) közeljövőben megjelenik egy kötet: ?Meglelé borát - Eger Borrégió?. Ehhez a borútikönyvhöz kért tőlem egy rövid eszmefuttatást.
Kicsit zavarba is jöttem, hogy rám is gondolt. Hogyan fogalmazzam meg, hogy is jelent nekem az egri bor?
Na meg mikor fogom összeszedni a gondolataim?

A szürettel még nem végeztünk, két hektáron lehet még kint szőlőnk.
Igen, jól gondolják.
Mi még a csodára várunk.
Majd 300 kilogramm aszúszemet tudtunk kiszedni eddig és ha a Természet is segít, akkor még talán szedhetünk. Ha nem? Akkor összejöhet egy édes késői szüret.

Mindenszentek és Halottak napján persze nem szüretelünk. De ilyenkor a sírok rendbetétele és a mécsesek, gyertyák gyújtása ami foglalkoztat mindenkit.
Elhunyt rokonaikra számtalanszor gondolunk, emlegetjük Őket. Akár a jó időt rendezik odafentről egy-egy programunkhoz, vagy épp a szürethez, akár a sorsunk alakulásán érezzük néha, hogy mintha Ők terelgetnének, segítenének, hogy jól alakuljon minden. De ezeken a napokon érdekes módon még több szép emléket idézünk fel. Így van ez rendjén.
A virágokkal díszített síroktól megváltozik a temetők hangulata. A sok márvány és kő síremlék barátságosabbá válik.
Az égő mécsesek, gyertyák lángja mintha szeretteink lelkének üzeneteként lobogna, fénylene.

Remélem nem bánják, hogy kicsit rendhagyó módon most Imrének írt, az egri borokról való gondolataimat is megosztom Önökkel:

EGER
Első emlékeim persze nem a borról, hanem az Egri csillagok című Gárdonyi regény elvarázsoló tartalmáról szóltak. Csillogó szemmel olvastam a könyv lapjait és felpezsdült vérrel harcoltam, gondolatban együtt a hősökkel a törökök ellen.
Vagyis pontosítok. Mielőtt a regényt kötelező olvasmányként, ?muszájból? kellett volna olvasnom, a szerencsi moziban, színesben láttam először az Egri Csillagok filmjét. Nagyon magával ragadott. A film után a cukrászdában a csúcsok csúcsa volt a pohárban kapott fagylalt. Vanília, csoki és puncs.

Gyermekkoromban mikor csak lehetett mindig olvastam. A képzeletem szárnyalt a könyvek olvasásakor.
Persze eljött az időpont, amikor már az olvasás szeretete mellé a bor szeretete is bekerült.
Finoman fogalmazva nem érintette meg lelkemet az akkori egri borválaszték. De valljuk be, hogy az 1975 körüli magyar borpaletta nem volt a maival egyenértékű!

Valahol 1990 után jött el az a pillanat, mikor olyan borokkal találkoztam, amikben felcsillantak Eger igazi ízei.
Ahogy indultak a magán borászatok, úgy sokasodtak meg az egri palettán a színek és illatok.
1996-ban nyílt nagyra a szemem, mikor Thummerer Vilmost ünnepelhettem, mint az Év Bortermelőjét Magyarországon. Vili és Gál Tibi borain keresztül ismertem, szerettem meg az Egri borok igazi arcait.
Lehet, hogy nem véletlen, hogy 1999-ben ők ketten képviselték Egert a Pannon Bormíves Céh alapító tagjaiként.
Hogy mire is gondoltam akkor? Sokszínűség. Az egyszerűtől a nagyszerűig. A karcsútól a teltig, vastagig, komplexig.

Kicsit azért csalódott is voltam. Nem a borok miatt. Mint sok mindenki másban bennem is valahogy Eger ostromához tartozott az Egri bikavér. Hogy a várvédők azt itták és attól voltak olyan harcosak.
Sajnálattal kellett szembesülnöm a ténnyel, hogy csak később indult útjára ez a bortípus, ez a legenda.
Egy mesével kevesebb, de jó Bikavérekből és egri borokból egyre több lett azóta.
Egerben alakult meg a Pannon Bormíves Céh után az országban elsőként az Egri Bormíves Céh is, amivel már kibővült a kiváló borokat készítő borászok létszáma. Sok jó borral és borásszal kerültem azóta is jó barátságba.Szerencsére olyan hosszú a lista, hogy mindenkit nem tudok felsorolni, de a fent említett borászok mellett Lőrincz Gyurit, Pók Tamást, Bolyki Janit, Bukolyiékat, Gál Petiéket mint szívemhez közel állókat hadd említsem meg mégis.

Tetszett az is, ahogy az egri borászok huszárosan még emeltek is egyet a Bikavéreik minőségén.
Kitalálták a Bikavér Superior-t.
Nemrég újabb ötlettel lepték meg a nagyközönséget.
Itt az Egri Csillag!
Nagy ötletnek tartom. A vörös mellé alkotni egy fehér házasítást.
Friss, gyümölcsös fehér küvét, jól ihatót és nem is feltétlen húzós áron.
Remélem, nem köveznek meg érte, ha azt mondom , hogy egyik-másik talán fröccsnek is használható?
Egységesen és mégis sziporkázóan egyéni színekkel meglepni a közönséget?
Ügyes!
Azt hiszem az egri borok sokszínűsége és különösen az Egri Csillag jól fogyaszthatósága hasonlóképpen magával ragadott, mint a Gárdonyi Géza könyve.
A könyvet már ritkábban olvasgatom. De az egri borokból egyre többször kortyolgatok.
Kedvre derítenek, lázba hoznak, a tavasz, a nyár és az ősz színeit adják a kortyok.
Így tovább Egriek!
Jó munkát kívánok!

Árvay János

Hozzászólások

Jelenleg még nem szólt hozzá senki ehhez a cikkhez. Legyen Ön az első hozzászóló és ossza meg velünk a véleményét!

+ Új hozzászólás