Hír | 2017.06.28.

Dula, az érlelés bajnoka

Dula, az érlelés bajnokaDuláék
2017.06.28. Dula Bence a rendszerváltást követően országos hírű hegybírója volt Egernek. A borvidék érdekvédőjeként többet tudtunk róla, mint borászról. Bár az 1999-es évjáratú „Egri Hegybíró Bora – Egri Bikavér” a tekintélyes Bordeaux-i borversenyen aranyérmet szerzett. Hozzá kell tenni, az egri hegybírók örökös joga, hogy saját termésükből 6500 palack bikavért készíthetnek, és ezen a néven forgalomba is hozhatják.

Dlusztus Imre írása

Dula Bence sokoldalúan képzett, világlátott és a világra nyitott borász. Sokan kellemetlen embernek tartják, mert mindig megmondja egyenesen, hogy mit gondol. Bár nem ez a legdiplomatikusabb konzultációs forma, nála legalább lehet tudni, hogy mi az álláspontja. Ráadásul nagyon komoly szakmai alapokon nyugszik a mondandója: több külföldi borászat szaktanácsadója, még Dél-Afrikában is dolgozik ezen a területen. Meghívott előadó Montpellier-ben, a híres borászati egyetemen, s talán nem is érdemes sorolni tovább, hogy mi hitelesíti a meglátásait.

Visszakanyarodva Egerre, hangsúlyozni kell, hogy Dula Bence nevéhez fűződik az Egri Bikavér Eredetvédelmi Szabályzat elfogadtatása, és számos, ma már hagyományosnak számító egri boros rendezvény elindítása.

De egy borászt mégis csak a borai hitelesítik. Régóta kóstolgatom a pinot noir szőlőből készített fehérborát, amit inkább tartok stílusgyakorlatnak, mint a fő csapás irányának. Ez egy finom utalás arra, hogy a gazda érti a technológia minden részletét, ezért sok-sok éve mindig elkészíti ezt a különlegességet. A blanc de noir (kékszőlőből készített fehérbor) onnan jön, hogy a klasszikus champagne 90%-ban chardonnay és 10%-ban pinot noir, s ha már a fehér pezsgőben ott van ez a kékszőlő, a régmúlt kísérletezői fehérboros eljárással, héjon áztatás nélkül készítettek maguknak könnyed, elegáns bort. Megjegyzem, a pinot magyar megfelelője, a kadarka esetében is elő-előfordul fehérboros változat. Nos, Dula Bence 2015-ös fehér pinot-ja szép illatú, könnyed darab. 85 pont.

A sorban a 2015-ös Egri Csillag következik. Az egri leánykára hangszerelt, rendkívül komplex, ugyanakkor légies házasításban jól érzékelhető muskotályosság (muscat ottonel) és virágosság (piros tramini) érhető tetten. 89 pontot adok, nagyon tetszik.

A 2016-os pinot noir rozé zamatos, szép szerkezetű. Leheletnyi cukor kompenzálja a savakat. Ha rozéról van szó, Egerben szerintem minden bortermelőnek fel kell tennie a kérdést a ki kit győz le tematikában: a sav a testet és/vagy a gyümölcsöt, esetleg a kis cukorka a savat. Ezért is van szükség jó ízlésre, arányteremtő érzékre, mert e bortípusnál a szabadjára engedett sav riasztó is lehet. Nos, ezt a tipikusan egri (és soproni) problémát Dula mester jól oldja meg. 86 pont.

A 2009-es pinot noir meggyes, élénk, a korához képest meglepően eleven, ugyanakkor jól kijönnek a nagyhordós érlelés jegyei, a mélység, a hosszúság és a gömbölydedség.  A bor izgalmas kettősségre épül: az érleltségre és a fiatalos savakra. „Grőber Jenő mondta nagyapámnak a harmincas évek végén: a bikavértől leszünk híresek vagy hírhedtek, de a pinot noirtól még gazdagok is” – így Dula Bence. Ezt a tételt alighanem még 4-5 év múlva is élvezni fogjuk. 92 pont.

Jön a 2011-es kadarka. Mezei virágillat, erő, tűz, fűszer, komplexitás, finom tannin.   Nem véletlenül jön ki Tüzes márkanév alatt. A fajta legszebb darabjainak egyike. 94 pont.

Gőzmalmos, 2009-es kékfrankos. A harmadik olyan darab, ahol tetten érhető a nyugodt erő. Ha jól termesztesz a szőlőskertben, tehát nem terheled agyon a tőkéket; ha szépen beérett termést szüretelsz; ha nem préseled ki a bogyó lelkét is; és ha van hited, nagy hordód, meg pénzed a hosszú érlelésre, akkor komoly és élvezetes borod lesz. Mint ez a csodaszép kékfrankos. Telt, gyümölcsös, kicsit krémes, kicsit bársonyos, de élénk savú. „Nem a talaj tápanyagtartalma számít, hanem az, hogy a növény mit tud felvenni belőle.” Üzenet ez mindenkinek a Kárpát-medencében. 93 pont.

2009-es Bikavér: hibátlan, korrekt, jó ivású. Mintadarab. 87 pont.

Terézia 2011. A ház asszonyának válogatása két cabernet fajtából. (A családi borászat „háttérembere”, a negyedik évtizede növényvédősként dolgozó Terike, akinek igen komoly tudományos életműve, publikációs jegyzéke van e témában.) Vadállati erő és mediterrán melegség egyszerre a kishordós érlelés minden erényével. Nagy bor hozzáértőknek. Óriási potenciál van benne, kicsit még húz, ezért „csak” 92 pont.

Medoc noir 2011. Intenzív illat, széles íz, sok gyümölcs, de túl laza szerkezet. Jó inni, de hiányzik a közepe. 84 pont.

Tramini 2015. Mustízű, gyümölcsös, mosolyra fakasztó bor 42 gramm cukorral. Az alapanyag töppedt szőlő, mégsem a mazsolás íz, hanem kimondottan a friss, élvezetes mustos íz tónus jelentkezik. Parádés. 90 pont.

Összegzés: nem az a fontos, hogy Dula megmondja a magáét, hanem az, hogy megcsinálja. Szépen érlel és komolyan játszik. Klasszis.

Hozzászólások

Jelenleg még nem szólt hozzá senki ehhez a cikkhez. Legyen Ön az első hozzászóló és ossza meg velünk a véleményét!

+ Új hozzászólás