Hírek RSS hírfolyam

Somodi: "Világvégi ürge vagyok"

2017.04.05.Él az ásotthalmi erdőben egy nagy borász, aki épp most lett 69 éves. Isten éltesse sokáig!

Dlusztus Imre írása

„Az alföldi borász legyen naturális” – mondja Somodi Sándor. „A barrique nem nekünk való” – teszi hozzá, hogy megértsük, mit is jelent a természetesség. Jó fajták, hozzáértés, szeretet és hagyni kell élni a szőlőt a borban – ez volna a recept.

Somodi a kilencvenes évek éledező szegedi borkultúrájának volt a sztárja. Ő az első alföldi borász, akit soraiba választott a Pannon Bormíves Céh elitklubja.  Aztán kifagytak a szőlői, mert hát a homok képes kegyetlenkedni, elveszített hét hektár ültetvényt. Somodi most saját szőlő nélküli borász, aki, bár alig tudott fejleszteni kicsiny üzemén, minden évjáratban odateszi a közös asztalra a maga gyümölcsös, elegáns, tiszta íz képű borait. „Azt hiszem, igaz rám, hogy kézműves borász vagyok.”

Somodi Sándor 1962 és 1966 között mindent megtanult a budafoki Borgazdasági Technikumban. A monori születésű fiatalembernek két állást ajánlottak, egy tokajit és egy szegedit. Az utóbbit választotta, mert szegedi volt a menyasszonya. Néhány esztendő múlva már a Dél-Alföldi Pincegazdaság mórahalmi és ásotthalmi pincészetét vezette. Korrekt, jó ivású borok születtek a keze alatt. Rengeteg híve járt ki Szegedről zamatos rizlingjéért, mézesen virágos, elragadó kövidinkájáért. A privatizációkor saját területekhez jutott és összerakott egy kicsiny borfeldolgozót. Chardonnay-val és rajnaival nyitott, majd domaszéki alapanyagból készített rozét, csongrádiból cabernet franc-t. Akkoriban ezeknek a széles határban sem volt párjuk. Néhány éve kiváló generosával érvel a fajta létjogosultsága mellett.

Somodi Sándort a szakmában mindenütt megsüvegelik, mert érti a bor nyelvét, ami egyben a tisztesség nyelve is. „Világvégi ürge vagyok, mégis sokan megtalálnak itt, az ásotthalmi erdőben.”