Portré

Ákos könyve

Kamocsay Ákos

Cím: 2544 Neszmély, Melegeshegy Pf. 5.
Web: www.hilltop.hu
E-mail: töltés...
Telefonszám: 34/ 550-450

A nyolcvanas évek végén tizenkilenc állami gazdaság foglalkozott borkészítéssel, de Nagy-Britanniában, mely ország belső piaca századok óta kijelölte a borok nemzetközi pozícióját is, gyakorlatilag nem volt jelen magyar bor. Keresztúry Éva itthonról azt a feladatot kapta, hogy próbálja meg értékesíteni az állami gazdaságok borait. A rendszerváltás lázas hónapjaiban a csapból is Közép-Európa folyt, így sokat foglalkozott Magyarországgal is a brit nyilvánosság. Néhány kinti kereskedőnek eszébe jutott, hogy van itt egy hölgy, aki heroikus küzdelmet folytat azért, hogy az angol fogyasztó elfelejtse végre a bikavér nevű szörnyűség okozta sokkot. Megkérték, mutassa meg Magyarország legfontosabb borászatait.

A britek Keresztúry Éva szervezésében bejárták az országot, benéztek a pincékbe, találkoztak sok jó szakemberrel, kóstolták a szőlőt és a bort, közben pedig elámultak azon, hogy egy ilyen adottságú országban hogyan készíthetnek annyira jellegtelen borokat. Az igazsághoz tartozik, hogy jegyzetlapjaikra több reményt keltő följegyzés is került. "Eljöttek Mórra is, ahol épp az volt a feladatunk, hogy a szovjet piac összeomlása után ki kell találnunk valamit, különben nézhetünk új állás után. Magyarán el kell kezdenünk végre olyan borokat készíteni, amelyek Nyugat-Európában is megállják a helyüket. Mi már ezen az úton jártunk, amikor hozzánk is eljöttek a brit szakemberek. Tetszett nekik, amit kóstoltak, s különösen az, amit tőlünk hallottak. Elhatároztuk, hogy elkezdjük a közös munkát" - emlékezett Kamocsay Ákos a két évtizeddel ezelőtti időkre.

A technológiai szint nagyon alacsony volt Móron. De ez a szocializmusnak nevezett elosztási szisztémában magukon a képzett borászokon és néhány elvetemült fogyasztón kívül senkinek sem okozott gondot.

A történet később úgy folytatódott, hogy a móri főborász, Kamocsay Ákos, a külkereskedő Keresztúry Éva, valamint Török Imre és Storcz Judit létrehozta a Neszmély Hilltop Borászatot, mely cég nagyon sokáig stílusteremtő pincészet volt a hazai piacon. A Hilltop a gyümölcsös, vonzó illatú, jó ivású szinonimája volt. És ezt jelenti ma is - Kamocsay Ákos iránymutatásának köszönhetően.

A főborász ma is szívesen emlékezik arra, hogy Budafokon a borászati szakközépiskolában olyan biztos alapokat szerzett, hogy utána a kertészeti egyetemen már jutott ideje kikapcsolódni, kulturálódni, udvarolni. Ez a nyitott, sármos, előadóként is kiváló borember mindig a piac felől nézi a terméket. Nem szégyelli, hogy a bort elsősorban azért készítik, hogy eladják, ezért azt sem szégyelli, hogy sokat foglalkoznak a piaccal. A csúcson közel tízmillió palack bort értékesítettek Nagy-Britanniában és most is elmegy ennek a háromnegyede.

"Nem csak ott lehet jó bort készíteni, ahol a gazda minden fürtöt megérint és maga mossa a hordót. A borászatban is minden csak szervezés kérdése. Egy nagy borászatban is, ahol sokféle bor készül, de magas szintű a szervezettség és minden ponton jó szakember dolgozik, pontosan olyan jó, esetleg még jobb borokat lehet készíteni, mint egy családi pincészetben. Nem beszélve arról, hogy a világpiacon csak akkor lehet igazán jelen lenni, ha mennyiséget is föl tudunk mutatni" - érvel a minőség és a mennyiség viszonyrendszerét illetően.

A Neszmély Hilltop a terjeszkedés éveiben a fél országból integrált szőlőt, ma viszont csak a Neszmélyi (450 hektár) és a szekszárdi (110 hektár), saját tulajdonú birtokról.

"A mai kor borászát az különbözteti meg az előző korok szakemberétől, hogy ma már abszolút tudatosan kell borászkodni. A piac egyre igényesebb lesz. A mai kor borásza nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy hibázzon. A jó borásztól elvárható, hogy már az ültetvény telepítésekor tudja, milyen piacra dolgozik. A jó borásznak már a szőlő ízéből tudnia kell, milyen bort készít majd. Ismernie kell a bora és a piaca viszonyrendszerét. Úgy kell terelnie a szőlő fejlődését, hogy azt elfogadja a piac."

Ezek igen szigorú mondatok. Kamocsay nem hagy bennük helyet a művészi kísérletezésnek, holott ő is úgy tartja, hogy arra minden alkotónak joga van. "Sőt: kötelező kísérletezni, mert soha egyetlen borász sem mondhatja azt, hogy tökéletesen ismeri a szakmát. A borban mindig a természet dolgozik, a természet pedig, láthatjuk, folyamatosan változik. Ha jól megnézzük, tulajdonképpen a természet kísérletezik, mivel a borásznak az a kötelessége, hogy érvényre juttassa és világra segítse azt, amit megalkotott a természet."

És Kamocsay így is tesz.

Chardonnay, pinot gris, irsai olivér, fűszeres tramini, cserszegi fűszeres, hárslevelű, rajnai rizling, királyleányka, pinot noir, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon,cabernet franc.